Az agorafóbia továbbra is kevéssé ismert betegség, bár ismeretlensége nem jelenti azt, hogy ritkán fordulna elő. Az Egyesült Államokban körülbelül 1,8 millió felnőtt (18 év feletti) szenved agorafóbiától.
Mi is pontosan az agorafóbia?
A Nemzeti Mentálhigiénés Intézet szerint az agorafóbia kifejezetten a nyilvános helyeken vagy nyílt terekben való tartózkodással kapcsolatos extrém félelmet vagy szorongást jelenti, amely abból fakad, hogy az érintett személy úgy érzi, hogy lehetetlen vagy kínos elmenekülni ezekből a környezetből.A Mayo Klinika kutatása szerint az agorafóbia gyakran a következő helyszíneken jelentkezik: liftaknák, sportesemények, hidak, buszok, vezetés közben, bevásárlóközpontok és repülőgépek. Az érintettek elkerülhetik az otthon elhagyását, megtagadhatják a vezetést, vagy elkerülhetik a zsúfolt területeket.
Mit kell szem előtt tartaniuk az agorafóbiában szenvedőknek a mindennapi életben? Először is, mentálisan el kell vetniük a „félelem” fogalmát. A normális társadalmi tevékenységek nem rejtik magukban semmi misztikumot, egyszerűen csak emberek közötti interakciók és kapcsolatok a társadalomban. Ezért felesleges túlzottan aggódni a saját beszédünk és viselkedésünk miatt társasági helyzetekben. Legyünk könnyedén, nagylelkűen és természetesen – beszéljünk és viselkedjünk úgy, ahogyan szokásosan tennénk. Idővel a társasági élet megszokottá válik.
Másodszor, vegye figyelembe a társasági események formáját. Például, egyértelmű céllal közelítse meg a találkozókat. Ha van egy konkrét célja, a figyelme elterelődik önmagáról, és a feladatra összpontosít, ami csökkenti a túlzott idegességet.Az első társasági eseményeken kísérjen el valaki, aki tapasztaltabb ilyen helyzetekben. Hagyja, hogy ő vegye át a vezető szerepet, míg Ön támogató szerepet játszik. Ez lehetővé teszi, hogy megfigyelje és megtanulja mások társasági viselkedését, miközben gyakorolja saját készségeit, így elkerülve a kínos helyzeteket.
Hogyan kezelik az agorafóbiát?
A kezelés három megközelítést foglal magában: általános pszichoterápiát, kognitív viselkedésterápiát és gyógyszeres kezelést.
(i) Általános pszichoterápia
A módszerek közé tartozik a pszichoedukáció és a támogató terápia. A cél az előrejelző szorongás csökkentése és a félelmetes helyzetekbe való visszatérés ösztönzése. A kerülő magatartásformák csökkentéséhez célzott kognitív viselkedésterápia szükséges.
(2) Kognitív viselkedésterápia
Pánikrohamok nélküli agorafóbia esetén elsődleges kezelés az expozíciós terápia. Ez magában foglalja a rendellenesség természetének elmagyarázását a betegnek – beleértve a három viszonylag független komponenst: a helyzetre adott szorongásos reakciót, az előrejelző szorongást és az elkerülő magatartást –, valamint az egyes komponensekre irányuló terápiás intézkedéseket. A betegeket arra ösztönzik, hogy vizualizálják a félelmetes helyszíneket vagy helyzeteket, majd ismételt edzésekkel arra bátorítják őket, hogy a helyszínen tegyenek ki magukat a szituációnak, amíg kielégítő eredményeket nem érnek el.Az expozíciós terápia csoportosan vagy kölcsönös támogató csoportok keretében is végrehajtható. A tisztán kognitív terápia segít csökkenteni a szorongást és a pánikrohamokat, de az agorafóbiára hatástalan, míg az expozíciós terápia enyhíti az agorafóbiát anélkül, hogy a pánikrohamokat kezelné. (3) Gyógyszeres kezelés A pánikrohamokat tapasztaló betegeknek kezdetben pánikroham elleni gyógyszert kell kapniuk.