Mivel a fizikai aktivitás az élet elkerülhetetlen része, törések előfordulhatnak. Törés után mind az étrend, mind a testmozgás döntő fontosságú. A törés utáni testmozgás terjedelmét, mozgásait és intenzitását a törés helye, típusa, valamint a helyreállítás után elért igazodás és stabilitás alapján kell meghatározni.Az ízületi gyakorlatokat nem szabad túl korán elkezdeni, de nem is szabad túlzottan késleltetni. A korai testmozgás a csontok újbóli elmozdulásának kockázatával jár, míg a késleltetett kezdés rontja az ízületek gyógyulását. A testmozgás megkezdésének optimális időpontját orvosi tanács alapján kell meghatározni. A törés jellegzetes tünetei: (1) Deformitás: A törött csontok elmozdulása megváltoztatja a végtagok megjelenését, elsősorban rövidülés, szögletesedés vagy elfordulás formájában.
(2) Rendellenes mozgékonyság: A törés után a normálisan mozdulatlan területek természetellenes mozgást mutathatnak.
(3) Crepitus vagy csontsúrlódás érzése: A törés végpontjai közötti súrlódás hallható vagy tapintható csontcsikorgó hangot eredményezhet.
Táplálkozási szempontok törések esetén:
Kerülje a folyadékbevitel korlátozását
Az ágyhoz kötött töréses betegek, különösen azok, akiknek gerinc-, medence- vagy alsó végtag sérüléseik vannak, hajlamosak lehetnek a folyadékfogyasztás minimalizálására, hogy csökkentsék a vizelés gyakoriságát. Ez a gyakorlat nem tanácsos.Az ágyhoz kötött betegek mozgáskorlátozottsága gyengíti a bélperisztaltikát. A folyadékbevitel csökkenésével együtt ez könnyen székrekedéshez és vizeletvisszatartáshoz vezet, ami potenciálisan vizeletkövet és húgyúti fertőzéseket okozhat. Ezért az ágyhoz kötött töréses betegeknek megfelelő mennyiségű folyadékot kell fogyasztaniuk. Kerülje a túlzott hús- és csontleves-fogyasztást. Egyesek úgy vélik, hogy a törés után nagy mennyiségű húsos csont és csontleves fogyasztása elősegíti a gyors gyógyulást.Ez azonban nem így van. A modern orvostudomány többször is bebizonyította, hogy a csonttöréses betegek túlzott hús- és csontfogyasztása nem csak hogy nem gyorsítja a gyógyulást, hanem valójában meghosszabbíthatja a gyógyulási időt. Ennek oka abban rejlik, hogy a sérülés utáni csontregeneráció elsősorban a csonthártya és a csontvelő működésén alapul. Ezek a struktúrák csak akkor működnek optimálisan, ha a csont kollagénszintje megnő. A húsos csontok azonban elsősorban foszforból és kalciumból állnak.A törés utáni túlzott fogyasztás növeli a szervetlen csonttartalmat, megzavarva a csontmátrixban a szerves és szervetlen anyagok arányát. Ez az egyensúlyhiány következésképpen akadályozza a törés gyors gyógyulását.Ez a vitamin elősegíti az idősek csontvázának gyógyulását. Számos élelmiszer gazdag C-vitaminban, például a galagonya bogyó, a friss jujuba, a kivi, az eper, a longan, a licsi és a citrusfélék. A zöldségek, például a chili, az édes paprika, a kínai brokkoli, a karfiol és a kelbimbó is jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaznak.
2. D-vitamin
Fontos megjegyezni, hogy a csonttörést szenvedett időseknek nem szabad hosszabb ideig bent maradniuk, mivel ez káros hatással van a csontok gyógyulására. A napfénytől való hosszan tartó elzárkózás D-vitamin-hiányhoz vezethet az időseknél. Csonttörés után az időseknek nemcsak a napfénynek való kitettségüket kell növelniük a D-vitamin pótlásához, hanem ezt a tápanyagot tartalmazó ételeket is fogyasztaniuk kell, például halat, májat és tojássárgáját.
3. Magas fehérjetartalmú étrend
A törést szenvedett idősek számára előnyös étrend kérdésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a magas energiatartalmú és magas fehérjetartalmú étrend is elengedhetetlen. Az ilyen táplálkozás segít a vitalitás helyreállításában. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az étrendi megközelítés csak a törés utáni két héten belül alkalmas idősek számára. A kezdeti gyógyulási szakaszban inkább könnyű étrendet ajánlott fogyasztani.