Észak-Kínából származó egészséges han kínai egyének csontásványi sűrűségét meghatározták, hogy megállapítsák a csonttömeg csúcsát, nagyságát és a normális tartományokat az egyes korcsoportokban. DXA-t alkalmaztak a csontsűrűség mérésére az ágyéki gerinc (L2–L4) és a csípő területén. Az eredmények szerint a férfiak csonttömegének csúcsa minden területen 20–24 év között jelentkezett, az L2–L4 sűrűsége 1228 g/cm² volt.A nők esetében a csúcskor az L2–L4-es szakaszon 30–34 év között volt, 1197 (g/cm²) sűrűséggel. A csípőcsont csúcssűrűsége 25 és 29 év között jelentkezett.
A Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (IFO) által 2004-ben rendezett Osteoporosis Világkongresszuson Johnell és munkatársai, a Sheffieldi Egyetem WHO Metabolikus Csontbetegségek Központjának kutatói 12 klinikai tanulmány metaanalízisét végezték el. Arra a következtetésre jutottak, hogy a csontsűrűség (BMD) mind a férfiak, mind a nők esetében rendkívül jelentős töréskockázati tényező.A tanulmány 12 populációalapú vizsgálatból 39 000 résztvevőt vont be, és körülbelül 170 000 személyévnyi adatot vizsgált. Poisson-modelleket alkalmaztak a BMD töréskockázatra gyakorolt hatásának elemzésére az egyes vizsgálati kohorszokban, és súlyozott együtthatókat alkalmaztak a vizsgálatok eredményeinek összefoglalásához. Az eredmények azt mutatták, hogy a BMD mind a férfiak, mind a nők esetében a törések (különösen a csípőtörések) erős előrejelzője.
A 65 éves kohortban a BMD minden egyes szórásnyi (SD) csökkenése a férfiaknál 2,94-szeres (2,02–4,27), a nőknél pedig 2,88-szeres (2,31–3,59) csípőtörés kockázatnövekedéssel járt. Ez a hatás azonban életkorfüggő volt, a kockázati gradiens 50 éves korban jelentősen magasabb volt, mint 80 éves korban.Az összes töréstípus és az osteoporotikus törések kockázati gradiense alacsonyabb volt, mint a csípőtöréseké, és a BMD prediktív értéke az életkor előrehaladtával nőtt. A 65 éves korcsoportban a BMD minden 1 SD-es csökkenése a férfiaknál 1,41-szeres (1,33–1,51), a nőknél pedig 1,38-szeres (1,28–1,41) osteoporotikus törés kockázatnövekedéssel járt együtt.A csípőtörések esetében a BMD prediktív értéke a törés és a BMD-mérés közötti időintervallum növekedésével csökkent, bár ez a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns.Az alacsonyabb BMD-értékek nagyobb prediktív értékkel bírtak az osteoporotikus törések (és a törések összességében) tekintetében. A T-score 4 SD-es csökkenése 2,10-es (1,63–2,71) odds arányt eredményezett, míg 1 SD-es csökkenése 1,73-as (1,59–1,89) odds arányt eredményezett. Hasonló prediktív teljesítményt figyeltek meg a csípőtörések esetében is.Johnell és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a kiválasztott klinikai vizsgálatok nemzetközi hatóköre miatt az eredmények jelentős gyakorlati értékkel bírnak. Az elemzés azt mutatja, hogy a BMD alkalmazható a hajlamos esetek szűrésére, azonban az alkalmazás során figyelembe kell venni az életkor hatását a BMD törésekre vonatkozó prediktív értékére.