A cserzőműhelyekben feldolgozott, timsóval cserzett bőrből nyert zselatin gyakran súlyos, a szabályozási határértékeket meghaladó krómszennyeződést mutat. Mi is pontosan a króm, és milyen veszélyeket jelent az emberi egészségre a krómnak való kitettség?
A szakértők szerint a króm egy kékesfehér, többértékű fémelem, amely általában két-, három- vagy hatértékű vegyületek formájában fordul elő.Kemény, törékeny és korrózióálló, ezért széles körben használják rozsdamentes acél és hasonló termékek gyártásában. A króm az emberi test számára is nélkülözhetetlen nyomelem. A króm túlzott bevitele azonban jelentős egészségügyi kockázatot jelent, amelynek toxicitása a valenciától függ. Míg a kétértékű króm toxicitása minimális, a háromértékű króm könnyen kimutatható toxicitást mutat az emberi testben.
A háromértékű króm hosszantartó, jelentős bevitel károsítja a szervezet antioxidáns rendszerét, növelve a krónikus oxidatív betegségek, például a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ezenkívül ez a károsodott antioxidáns védelem az egyéneket hajlamosabbá teszi a rendellenes sejtproliferációval járó neoplasztikus állapotokra.
A háromértékű krómhoz képest a hatértékű króm jelentősen nagyobb toxicitást mutat, körülbelül 100-szor nagyobb, mint háromértékű megfelelője. Klinikailag a hatértékű króm és vegyületei által az emberi szervezetben okozott káros hatások általában három fő módon nyilvánulnak meg.Először is károsítja a bőrt, dermatitist, pharyngitist és hasonló állapotokat okozva. Másodszor károsítja a légzőrendszert, tüdőgyulladást, hörghurutot és kapcsolódó betegségeket kiváltva. Harmadszor hatással van az emésztőrendszerre; a krómsók véletlen lenyelése vagy hosszan tartó expozíciója könnyen gyomorhurutot, gyomorfekélyt és bélfekélyt okoz.
A szakértők továbbá hangsúlyozzák, hogy a hatvegyértékű króm túlzott bevitele súlyos veseelégtelenséghez vagy akár rákhoz is vezethet.
A magas koncentrációjú krómionoknak való hosszan tartó kitettség egyrészt károsíthatja a vese tubulusok működését – ezt állatkísérletek során figyelték meg –, másrészt hozzájárulhat a daganatok kialakulásához. Ez különösen a rosszindulatú daganatokat érinti, mint például a tüdőrák és a nyelőcsőrák, amelyek összefüggésbe hozhatók a krómionok hosszú távú bevitelével.