A Gabonás eső a tavasz utolsó napszakát jelzi, amelynek jelentése „az összes gabonát tápláló eső”. A Gabonás eső után a csapadékmennyiség növekedésével a légköri páratartalom is emelkedik, ezért ebben az időszakban hajlamosabbak vagyunk az idegfájdalmakra. Ugyanakkor a melegebb időjárás ösztönzi a szabadtéri tevékenységeket, ezért az allergiára hajlamos embereknek óvatosnak kell lenniük a szénanátha, az allergiás nátha és az asztma ellen. Az étrendben csökkenteni kell a magas fehérjetartalmú, kalóriatartalmú ételek fogyasztását, és növelni kell a gyümölcs- és zöldségfogyasztást.Az alábbiakban bemutatunk néhány zöldséget, amelyek különösen alkalmasak az egészség megőrzésére a Gabonás eső időszakában. 1. Kínai toon (Chinensis) A Gabonás eső időszakában kerülnek piacra a kínai toon hajtások. Ekkor illatosak, ropogósak és nagyon táplálóak, ezért is mondják, hogy „az eső előtti toon hajtások selyemszálakként puhák”. A kínai toon hajtások általában lila vagy zöld színűek, a lila hajtások a legértékesebbek.A friss hajtások cukorban, fehérjében, zsírban, karotinban és jelentős mennyiségű C-vitaminban gazdagok. A fa táplálkozási és gyógyászati értéke jelentős, leveleit, rügyeit, gyökereit, kérgét és gyümölcsét egyaránt használják a hagyományos gyógyászatban. A kínai toon erősíti az immunrendszert, segíti az emésztést, szabályozza a qi-t, enyhíti a hasmenést, hidratálja a bőrt, valamint antibakteriális, gyulladáscsökkentő és parazitaellenes tulajdonságokkal rendelkezik.Meg kell jegyezni, hogy a friss kínai toon viszonylag magas nitráttartalma miatt főzés és fogyasztás előtt forró vízben kell blanírozni.
Használható kínai toon tojással, bambuszrüggyel, tofuval, párolt kínai toon, sült kínai toon torta, kínai toon hajtások háromszálas salátával,sós-borsos toon hal, toon csirkemell, toon tofu húsos pogácsa, toon konzerv tofu, toon mogyorós saláta, hideg toon saláta, pácolt toon és hidegen kevert toon rügyek.
2. Csírázott szójabab
Tavasszal az emberek gyakran szenvednek B2- és C-vitamin-hiányban, ami egyeseknél olyan tüneteket okoz, mint az ajkak repedése és a száj sarkainak gyulladása, amit általában „szájfekélynek” neveznek. Ennek kezelésére ajánlatos több csírázott szójababot fogyasztani. A csírázási folyamat nemcsak a bab frissességét növeli, hanem a fehérje hasznosulási arányát is legalább 10%-kal megnöveli a teljes szójababhoz képest.A szójababcsíra interferoninduktorokat is tartalmaz, amelyek stimulálják az interferon termelését, amely gátolja a vírusok anyagcseréjét. Mivel az emberek tavasszal hajlamosabbak a vírusfertőzésekre, például a náthára, a szójababcsíra fogyasztása ebben az évszakban fokozhatja a szervezet ellenállóképességét a vírusfertőzésekkel szemben. A szójababcsíra főzéséhez soha ne adjunk lúgot, hanem használjunk kis mennyiségű ecetet a B-vitamin-tartalom megőrzése érdekében. Fontos, hogy a csírát csak 80%-ig főzzük meg.A nem elég főzött csírák gyakran enyhén kesernyés ízűek, amelyet az ecet hatékonyan semlegesít, miközben megőrzi a ropogós, puha textúrájukat. 3. Spenót A Gabonaeső napszak a tavasz végének jelzi. A hagyományos kínai orvoslás „tavasszal tápláljuk a májat” elve szerint ez a legalkalmasabb idő a máj vérkeringésének szabályozására. A zöldségek közül a spenót a legkedvezőbb a máj egészségére.A hagyományos kínai orvoslás a spenótot édes és hűsítő természetűnek minősíti, amely a bél és a gyomor meridiánjaiba hatol be. Vért tápláló, vérzést csillapító, az öt zsigert előnyös, az ereket tisztító, szomjúságot csillapító, a beleket nedvesítő, a yint tápláló, a májat harmonizáló, az emésztést segítő és a gyomor és a belek hőmérsékletét csökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Különösen hatékony kiegészítő kezelésként a gyomorpanaszokkal járó máj qi stagnálás esetén. Gyógyító hatása van a máj yin hiányából eredő tavaszi panaszokra is, mint például a magas vérnyomás, a fejfájás, a szédülés és a vérszegénység.
Gyakran használják levesekben, hideg salátákban, wokos ételekben vagy húsételek mellé. A legjobb példányok mélyzöld színűek, vörös gyökerekkel, vízzel át nem itatva, puha szárakkal és levelekkel, virágzás nélkül, sárgult vagy rothadt levelek nélkül.Gyakori elkészítési módok: csirkeszárnyas és nappali liliomos spenótleves, sertésmáj és goji bogyós spenótleves, spenótos és sertésmájjal készült sült rizs, valamint spenótos congee.Jellegzetes csípős ízét a kénvegyületeknek köszönheti, amelyek antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítik a szervezet immunválaszát. Fő tápanyagai a C-vitamin, a B1-vitamin, a B2-vitamin, a niacin, a karotin, a szénhidrátok és az ásványi anyagok.Emellett gazdag rosttartalmú, 100 grammonként 1,5 grammot tartalmaz, ami több, mint a tavaszi hagyma és a zeller. Ez elősegíti a bélmozgást, segít megelőzni a vastagbélrákot és csökkenti a koleszterin felszívódását, ezáltal segítve az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségek megelőzését és kezelését.
Bár jótékony hatása van, a póréhagymát nem szabad túlzottan fogyasztani. A Compendium of Materia Medica (Gyógynövény-kompendium) így ír: „A póréhagyma túlzott fogyasztása elbutítja az elmét és elhomályosítja a látást; különösen nem ajánlott alkoholfogyasztás után.” A modern orvoslás nem javasolja a hiperaktivitással vagy hővel kapcsolatos betegségekben szenvedőknek a fogyasztását. A póréhagyma durva rostjai nehezen emészthetők és felszívódnak, ezért kerülni kell a nagy mennyiségű fogyasztást, mivel a túlzott rostmennyiség irritálhatja a bélfalat és hasmenést okozhat.
5. Goji hajtáscsúcsok
A goji hajtáscsúcsok a kora tavasszal a goji bokrokról szüretelt puha szárak és levelek. Gazdagok C-vitaminban, glutaminsavban és asparaginsavban, keserű ízűek és hűsítő hatásúak. Ezeket a csúcsokat hiánypótlás, tápanyag-pótlás, hőcsökkentés, szomjoltás, szélűzés és látásjavítás céljából értékelik.Ezek a finom hajtások nemcsak táplálkozási szempontból gazdagok, hanem veseerősítő és máj tápláló tulajdonságokkal is rendelkeznek, ami értékes gyógynövényként teszi őket.Li Shizhen Ming-dinasztia kori Compendium of Materia Medica című művében így ír: „Tavasszal szüreteljük a goji leveleket, amelyeket „mennyei esszencia fűnek” neveznek; nyáron gyűjtsük össze a virágokat, amelyeket „halhatatlanság fűnek” neveznek; ősszel szedjük össze a bogyókat, amelyeket „goji bogyóknak” neveznek; télen ássuk ki a gyökereket, amelyeket „földcsont kéregnek” neveznek.” A goji hajtások fogyasztása lényegében a tavasz élvezete, a szezon esszenciájának rágása a fogak között, amely tartós illatot hagy a szájban.
Az ókori orvosi tekintélyek dicsérték a goji hajtások tápláló tulajdonságait. A Gyógyászati tulajdonságokról szóló értekezés megjegyezte, hogy „pótolják az esszencia hiányát, javítják az arcszínt, fehérítik a bőrt, javítják a látást és megnyugtatják a szellemet”. A Diétás terápia gyógynövénykönyve szintén kijelentette, hogy „erősítik az inakat, ellenállnak az öregedésnek, és megerősítik a csontokat és az inakat”, ami mind arra utal, hogy szerepet játszanak az öregedés késleltetésében.
6. Vízis zeller
A vízis zeller édes és keserű ízű, hűvös természetű és nem mérgező. A tüdő, a gyomor és a máj meridiánjaiba hat. Tulajdonságai között szerepel a máj nyugtatása és a hő eltávolítása, a szél eloszlatása és a nedvesség elvezetése, az ingerlékenység enyhítése és a duzzanat csökkentése, a vér hűtése és a vérzés elállítás, a méregtelenítés és a tüdőfunkció elősegítése, a gyomor erősítése és a vérkeringés javítása, a belek tisztítása és a bélmozgás elősegítése, a tüdő nedvesítése és a köhögés csillapítása, a vérnyomás csökkentése, valamint a mentális tisztaság és nyugalom fokozása.A tavasz szárazsága gyakran nyugtalanságot okoz. A zeller magjából izolált alkaloida nyugtató hatást fejt ki állatokon, és megnyugtatja az emberi elmét, elősegítve az érzelmi stabilitást és enyhítve az ingerlékenységet.
A vad zeller nagyon hasonlít a vízi zellerre, de míg az utóbbi ehető, a vad zeller (más néven vízi kankalin vagy vízi ibolya) mérgező, ezért nem szabad fogyasztani. Általában nedves élőhelyeken található, levelei hasonlítanak a termesztett zeller leveleihez, de az egész növény mérgező. A mérgező hatása késő ősszel és kora tavasszal a legerősebb, a gyökérzet és a virágok a legerősebb mérgező források.
7. Portulák
A portulák számos tápanyagot tartalmaz, többek között fehérjét, zsírt, szénhidrátot, élelmi rostot, kalciumot, foszfort, vasat, rezet, karotint, B1-vitamint, B2-vitamint, niacint és C-vitamint. Különösen gazdag A- és C-vitaminban, valamint riboflavinban, továbbá ásványi anyagokban, például kalciumban és vasban. Omega-3 zsírsavtartalma a legmagasabb a leveles zöldségek között.A portulakát nyersen vagy főzve is fogyaszthatjuk; puha szárai hasonlóan a spenóthoz elkészíthetők. Terhes nőknek azonban kerülniük kell a portulaka fogyasztását, mivel hashajtó hatása vetélést okozhat.
Ezenkívül a hidegen tálalt portulák jelentős táplálkozási és gyógyászati értékkel bír, ezért „természetes antibiotikum” néven is ismerik; a portulák zabkása kiváló táplálékot nyújt a szervezetnek, hatékonyan javítja a bőr tónusát és egészséges ragyogást kölcsönöz neki.