„Manapság szégyellni kell magát, ha valaki modernnek tartja magát, de nincs valamilyen gyomorproblémája.” Ez ugyan kissé túlzó kijelentés, de jól rávilágít arra, hogy milyen gyakoriak lettek az emésztési problémák. Kína egy gyomorbetegségekkel sújtott ország, ahol a 1,3 milliárd fős népességből körülbelül 120 millió ember szenved gyomor-bélrendszeri rendellenességekben. A rendszertelen étkezési szokások, a gyomrot irritáló fűszeres ételek iránti vonzalom és a magas stresszszint mind negatív hatással vannak az emésztőrendszer egészségére.Bár a gyomor-bélrendszeri betegségek kezelése elengedhetetlen, a tudatos étkezési szokások is döntő szerepet játszanak a gyógyulásban. Gyomor-bélrendszeri rendellenességek: a túlzott és a hiányos minták megkülönböztetése A hagyományos kínai orvoslás szemszögéből a gyomor-bélrendszeri rendellenességeket általában két mintába sorolják: túlzott (shí) és hiányos (xū).A túlzott mintázatú betegeknél a tünetek hirtelen jelentkeznek és súlyosak, de a kezelés gyakran kedvező eredményeket hoz, és kevésbé hajlamosak a visszaesésre. A hiányos mintázatú betegek általában hosszan tartó betegségben szenvednek, a tünetek nem feltétlenül súlyosak, de hajlamosak a visszaesésre és nehezen gyógyíthatók. A közismert „krónikus gyomorpanaszok” a hiányos mintázatba tartoznak.A hiánytípusú gyomorbetegségben szenvedő betegek általában kevésbé súlyos gyomorfájdalmakat tapasztalnak, amelyek elsősorban éhgyomorra vagy éjszaka jelentkeznek. A kellemetlen érzés gyakran enyhül étkezés vagy italfogyasztás után. A nyers vagy hideg ételek fogyasztása visszatérő gyomorfájdalmat vagy hasmenést válthat ki, ezért különösen fontos az étrendi óvatosság.
Hogyan tápláljuk a lépét és a gyomrot?
Először is: tartson fenn rendszeres étkezési szokásokat, gondosan megtervezve a napi három étkezést. Ahogy a mondás tartja: „Bőséges reggeli, kiadós ebéd, könnyű vacsora”.„Mérsékelt vacsora, élj kilencvenkilencig.” Ennek oka, hogy az alapanyagcsere nappal aktívabb, mint éjszaka, így nagyobb az ételigény és erősebb az emésztési funkció. Este az aktivitás szintje alacsonyabb, ami csökkenti az energiafelhasználást. Ezenkívül az ételeknek könnyűnek és egyszerűnek kell lenniük. Különösen a középkorúak és az időseknek kerülniük kell a zsíros, sült vagy túl sós ételek túlzott fogyasztását. Az állati zsírokat korlátozni kell, míg a hüvelyeseket, a friss gyümölcsöket és a zöldségeket előnyben kell részesíteni.
Másodszor: alakítsunk ki egészséges étkezési szokásokat. Nemcsak az élelmiszer-higiénére kell figyelni és kerülni a tisztátalan ételeket, hanem az ételeknek melegnek, átsütöttnek és puha állagúnak kell lenniük. Kerüljük vagy minimalizáljuk a nyers vagy hideg ételek fogyasztását, és olyan hőmérsékletet célozzunk meg, amelynél „a meleg nem égeti meg az ajkakat, a hideg pedig nem csikorgatja a fogakat”. Különösen kerüljük a ragadós, kemény vagy nehezen emészthető ételeket.Ezenkívül az étkezéseket nyugodt lelkiállapotban, teljes figyelemmel, alaposan és lassan rágva kell elfogyasztani. Kerüljük a fürdést vagy a megerőltető testmozgást közvetlenül étkezés után.
Harmadszor: Az étrendet az egyénhez, az évszakhoz és a helyszínhez kell igazítani. Válasszuk ki a megfelelő ételeket a személyes alkotmány, a tavasz, nyár, ősz és tél évszakok változásai, valamint a keleti, nyugati, északi, déli és középső régiók eltérő éghajlati és talajjellemzői alapján.
Negyedszer: étrend-kiegészítők vagy terápiák alkalmazásakor vegye figyelembe az öt íz – csípős, savanyú, édes, keserű és sós – korlátozásait, mivel mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai. Különböző testalkatok vagy betegségek esetén el kell kerülni az egészségre káros ízeket, nehogy azok elősegítsék a kórokozók terjedését, miközben gyengítik a szervezet védekező képességét.