A normális magzati pozíció a fejelőtti fekvés, amikor a baba feje lefelé van fordítva. Ha a magzat feneke lefelé van fordítva, ezt farfekvésnek nevezzük. A farfekvés viszonylag gyakori rendellenes magzati pozíció, az esetek körülbelül 4%-ában fordul elő.A magzat alsó végtagjainak helyzetétől függően a farfekvés három típusba sorolható:
① Egyoldali farfekvés: a magzat csípője behajlított, térde kinyújtott, a fenék képezi a test legalsó részét;② Teljes farfekvés: mind a csípő-, mind a térdízület behajlított, mintha a magzat keresztbe tett lábakkal ülne, a fenék és mindkét lábfej előre van; ③ Részleges farfekvés: a magzat egy vagy mindkét lábfejével, egy vagy mindkét térdével, vagy egy lábfejével és egy térdével előre van.Ezen három fekvés közül a teljes farfekvés a legkedvezőbb a hüvelyi szüléshez, ezt követi az egyoldali farfekvés. A részleges farfekvés nem alkalmas hüvelyi szüléshez, ilyenkor a császármetszés a preferált módszer.
Milyen káros hatással lehet a farfekvés az anyára és a gyermekre?
A farfekvésnél a magzat testének szabálytalan alakja miatt – különösen a nem teljes farfekvésnél – a magzat nem tud olyan szorosan feküdni a méh alsó szakaszához és a méhnyakhoz, mint a fejfekvésnél. Ez gyakran rést hagy, ami növeli a membránok korai szakadásának kockázatát. A vajúdás során a méhösszehúzódások nem elégségesek lehetnek, ami meghosszabbítja a szülés folyamatát és növeli a szülés utáni vérzés kockázatát.A farfekvéses szülésnél a membránok korai repedése jelentősen megnöveli a köldökzsinór prolapsus kockázatát, amely körülbelül tízszer gyakrabban fordul elő, mint a fejfekvéses szülésnél.A koraszülés a koraszüléshez is vezethet, ami növeli az újszülött halálozást. A farfekvéses szülés során a magzat feje gyakran nehezen jön ki, ami újszülött asphyxiához, brachialis plexus sérüléshez, intracranialis vérzéshez, vagy akár halvaszületéshez is vezethet a fej hosszú ideig tartó szülés miatt. A magzat testrészei közül a fej a legnagyobb, a vállak kisebbek a fejnél, a fenék pedig a legkisebb.Fejfekvéses szülés során, miután a legnagyobb rész – a magzat feje – megszületett, a kisebb vállak és fenék zökkenőmentesen, nehézségek nélkül követik. Farfekvéses szülés során azonban a legkisebb rész – a fenék – születik meg először, majd a legnagyobb rész – a fej. Következésképpen, miután a fenék és a vállak megszülettek, a fej gyakran elakad.Miután a test megszületett, de a fej továbbra is elakad a szülőcsatornában, a köldökzsinór – a magzat életvonala, amely a placentát a köldökkel köti össze – összenyomódik a fej és a hüvelyfal között. Ha a fej nem jön ki 5-6 percen belül a test megjelenése után, a köldökvéráramlás hosszan tartó elzáródása súlyos magzati hipoxiát és oxigénhiány miatti halált okozhat.A magzat feje kivonása során a nyomás vagy a húzás a brachialis plexus idegek sérülését okozhatja. Alternatív megoldásként a fej túlzott deformálódása a szülés során súlyos következményekkel járhat, például koponyaűri vérzéssel a koponyacsontok túlzott átfedése vagy elmozdulása miatt.Ez azt jelenti, hogy minden farfekvéses szülést császármetszéssel kell végrehajtani?
A farfekvéses szülés megközelítése egy „szelektív” stratégiát támogat, amelyben a szülés módját a magzat mérete, a medence méretei, a farfekvés típusa, valamint a terhességi komplikációk vagy társbetegségek jelenléte alapján határozzák meg.Császármetszést kell végezni azoknál a nőknél, akiknek keskeny a medencéjük, a magzat súlya meghaladja a 3500 g-ot, a farfekvés nem teljes, az anya előrehaladott korban van, még nem szült, vagy korábban nehéz szülésen esett át. Azok, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, választhatják a vaginális szülést. A vaginális szülésen áteső nőknek kerülniük kell az állást és a járást, és oldalra fekvő helyzetben kell pihenniük, hogy megelőzzék a köldökzsinór prolapsusát.Ha a membrán megreped, azonnal hívják az orvosi személyzetet, hogy figyeljék a magzat szívfrekvenciáját, és azonnal észleljék és kezeljék a köldökzsinór prolapsusát. Ha a köldökzsinór prolapsusa a méhnyak tágulásának befejezése előtt következik be, és a magzat szívfrekvenciája továbbra is kielégítő, sürgősségi császármetszésre van szükség a baba világra hozatalához és a magzat megmentéséhez. A farfekvés megelőzésének és kezelésének legfontosabb szempontja a rendszeres terhesgondozás.A farfekvés viszonylag gyakori a terhesség 30. hetében. Ebben a szakaszban a magzatvíz mennyisége jelentős, a magzat még viszonylag kicsi, és a méhüreg bőséges helyet kínál. Következésképpen sok farfekvés spontán fejfekvéssé alakul át.A terhesség 30. hetét követően a magzat gyorsabban növekszik és viszonylag nagyobb lesz, míg a méhben lévő magzatvíz mennyisége nagyrészt változatlan marad. Ez viszonylag kisebb teret eredményez a méhüregben, ami egyre kevésbé teszi valószínűvé a magzat spontán átfordulását. Időben be kell avatkozni, hogy elősegítsük a farfekvésből fejfekvésbe való átfordulást.
A következő módszerek állnak általában rendelkezésre:
1. Térd-mellkas pozíció.A terhes nőnek ki kell ürítenie a hólyagját, meg kell lazítania az övét, és térdre kell térnie az ágyon. A comboknak függőlegesnek kell lenniük, derékszöget zárva be az ágy felületével, a test pedig az ágy felé kell hajoljon. Ezt naponta kétszer, körülbelül 15 percig kell végezni, egy héten keresztül. A térd-mellkas pozíció lehetővé teszi, hogy a magzat feneke kivonuljon a medenceüregből. A magzat súlypontjának megváltoztatásával segít a fej lefelé, a fenék pedig felfelé irányuló pozícióba kerülni, ezáltal korrigálva a magzat helyzetét.
2. Lézeres besugárzás vagy moxibúció a Zhi Yin akupunktúrás ponton. Ez a pont a kisujj oldalán, körülbelül 0,1 cun-re a köröm sarkától található, és lézeres besugárzással vagy moxa pálcikával kezelik. Naponta egyszer, 15–20 percig kell elvégezni, egy kúra 5–7 alkalomból áll. A kezelés alatt lazítsa meg az övet.Ez a térd-mellkas pozícióval kombinálva fokozza a hatékonyságot. ⒊ Külső fordítás. Ha a fent említett módszerek nem javítják a magzat helyzetét, 32 és 34 terhességi hét között külső fordítás végezhető. A terhesség előrehaladott kora gyakran bonyolítja az eljárást a magzat mérete miatt, ami nehézségekhez vagy kudarchoz vezethet.
Eljárás: A páciens háton fekszik a vizsgálóágyon, nadrágját levetette, hogy a hasa látható legyen. Térdét behajlítja és kissé elfordítja, hogy a hasfala ellazuljon.Az orvos a páciens jobb oldalán helyezkedik el. Az egyik kezével a hasfalon megfogja a magzat fejét, a másikkal pedig a magzat fenekét. A fejet tartó kéz finoman tolja azt a magzat hasa mentén, fenntartva a fej hajlítását, a medence bejárata felé. Ezzel egyidejűleg a másik kéz felfelé emeli a feneket, amíg a fej előre nem kerül.A manővert óvatosan kell végrehajtani; kerülni kell az erőszakos mozdulatokat, hogy elkerülhetőek legyenek a komplikációk, például a koraszülés. Ha az eljárás során ellenállásba ütközik, azt azonnal abba kell hagyni; soha ne alkalmazzon túlzott erőt.A magzati szívhangokat az eljárás előtt és után is figyelemmel kell kísérni. Ha a manőver után rendellenes szívhangok vagy gyakori, heves magzati mozgások jelentkeznek, ez olyan komplikációkra utalhat, mint a köldökzsinór elakadása a forgatás során. A magzatot ekkor vissza kell helyezni farfekvéses helyzetbe, hogy enyhüljön a szorítás. A visszahelyezés után legalább fél órán át folytatni kell a megfigyelést, amíg a szívhangok normalizálódnak és a gyakori mozgások megszűnnek, mielőtt a megfigyelést befejeznék.