Egy ősi mondás szerint „háromévesen látszik a gyermek, hétévesen látszik a felnőtt” – ez ugyan kissé abszolút, de igaz: a korai gyermekkori nevelés rendkívül fontos.
Két éves korában a gyermek első lázadó fázisába lép. Hogyan kell tehát a szülőknek nevelniük egy hároméves gyermeket? A modern kutatások szerint a nem kognitív pszichológiai tulajdonságok fejlesztésének fontos szerepet kell kapnia a családi nevelésben.
Szülőként legnagyobb vágyunk, hogy gyermekeink boldog és teljes életet éljenek. Ez a teljes élet hat szóban foglalható össze: siker, egészség és elégedettség. Hogyan segíthetünk gyermekeinknek abban, hogy sikeresek legyenek az életben? Az intellektuális fejlődés a mai szülők általánosan alkalmazott megközelítés.
A sikerrel kapcsolatban létezik egy képlet: Siker = Képesség × Lehetőség. Itt a képesség az egyén szubjektív adottságaira utal, míg a lehetőség az egyén objektív társadalmi körülményeit jelenti.
Különböző emberek eltérően definiálhatják a képességet. Általánosságban elmondható, hogy egy személy képességei intellektuális és nem intellektuális összetevőkből állnak. Az érzelmi intelligencia a nem intellektuális képességek mérésének egyik legfontosabb mutatója.
A jelenlegi családi nevelés Kínában gyakran az intellektuális tényezők fejlesztését és ápolását helyezi előtérbe, miközben figyelmen kívül hagyja a nem intellektuális tényezők hatását a gyermek jövőbeli sikerére és sorsára. Más szavakkal, hiányzik a holisztikus megközelítés a családi nevelésből.
Mit jelent tehát az intellektuális képesség? Magában foglalja a társadalom megfigyelésének és megértésének képességét, valamint a tapasztalatok és ismeretek felhasználását különböző problémák megoldására. Ide tartoznak a megfigyelési képességek, az ítélőképesség, a logikai gondolkodás és a kritikus gondolkodás. A szülők általában ezeknek a képességeknek a fejlesztését tartják elsődlegesnek, és néhányan már a szülés előtti oktatással kezdik.
De vajon a magas IQ feltétlenül garantálja-e az életben való sikert?
A bizonyítékok másra utalnak.
Egy kiváló technikával rendelkező sportoló is elbukhat, ha nincs meg a pszichológiai ellenálló képessége – ha nyomás alatt ideges lesz, vagy nem bírja elviselni a versenyben rejlő fordulatokat, változásokat és kudarcokat. Az ilyen sportolók nem tudnak a szintjükön teljesíteni és kiaknázni a bennük rejlő potenciált.
Az érzelmi intelligencia oktatása és a sikeres élet
Az emberiség régóta prioritásként kezeli az intellektuális fejlődést, és IQ-teszteket hozott létre annak mérésére. A modern tudományos kutatások azt mutatják, hogy az IQ-n túl egy másik fontos tényező is figyelmet igényel: az érzelmi intelligencia.Különböző tesztek és megfigyelések révén a tudósok bebizonyították, hogy az érzelmi intelligencia nagyobb jelentőséggel bír, mint az IQ, amikor az egyén házassági életét, karrierjét, interperszonális kapcsolatait, sőt szakmai sikereit is meghatározza.
Egy kísérletben a tudósok egy csoport gyermeket hívtak meg egy üres terembe, ahol egy darab karamellát helyeztek el jól látható helyen.A kísérletet vezető tanár minden belépő gyermeknek elmondta: „Ha képesek vagytok ellenállni a csemegének, amíg ki nem hívlak benneteket, jutalmat kaptok – még egy csemegét. Így két csemegétek lesz. Ha megeszitek a csemegét, mielőtt ki hívlak benneteket, csak ezt az egyet kapjátok meg.”
A kísérlet megkezdődött, és a gyerekek egyenként léptek be a terembe. Néhány gyermek nem tudott ellenállni a kísértésnek, és megette a csemegét.Mások megértették, hogy ha kitartanak, két cukorkát kapnak. Önuralmat gyakoroltak, énekléssel vagy ugrándozással terelték el a figyelmüket, és szándékosan kerültek a cukorkát, amíg a tanár ki nem hívta őket, hogy megkapják a jutalmukat.Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik csak egy mályvacukrot kaptak, általában kevesebb sikert értek el, mint azok, akik kettőt kaptak. Más szavakkal, azok a gyerekek, akik korai éveikben gyenge önuralmat és alacsonyabb érzelmi intelligenciát mutattak, hajlamosabbak voltak nagyobb kihívásokkal szembesülni az életben, függetlenül intellektuális képességeiktől. Ez a kutatás arra ösztönözte a társadalmat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen az érzelmi intelligencia oktatására.
Az éles eszű szülőknek már korai életkorban meg kell tanítaniuk gyermekeiknek, hogy mi a helyes és mi nem, valamint azt is, hogy mely viselkedésmódok vezetnek sikerhez, hoznak eredményeket és pontokat a versenyeken.
Sok szülő túlzott hangsúlyt fektet arra, hogy gyermeke kiváltságos életet éljen-e, vagy kivételesen intelligens legyen, de gyakran figyelmen kívül hagyják a gyermek életvezetési képességét és önkontrollját. Nem sajnálatos, hogy a szülők elhanyagolják azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák egy ember házasságának, karrierjének, kapcsolataiknak és szakmai törekvéseinek alapvető aspektusait?
Ha elesel, állj fel!
Egy sikeres ember egyszer így fogalmazott: „Életem legmélyebb mondata anyámtól származik: »Ha elesel, állj fel!«” Gyerekként, amikor megbotlott, anyja mindig ezt mondta neki. Ez az egyszerű utasítás irányadó maximává vált, ösztönös reakcióvá, amely egész életében megmaradt. Bármi nehézséget vagy kudarcot is tapasztalt később, ez a pszichológiai logika változatlan maradt.
Ez megtanít minket arra, hogy a gyermekek különösen fogékonyak az egyszerű logikára és az egyértelmű üzenetekre korai éveikben, amelyek tartós pszichológiai tulajdonságokat alakíthatnak ki. Így, miközben értékeljük a családi nevelést, nem kell túlbonyolítani. Gyakran egy szülő egyszerű gesztusa vagy egyetlen mondata mélyreható hatással lehet a gyermek egész életére.
Egy ősi mondás szerint „háromévesen látszik a gyermek, hétévesen látszik a felnőtt” – ez ugyan kissé abszolút, de magában hordozza az igazság magját: a korai gyermekkori nevelés rendkívül fontos. A családi neveléshez való hozzáállásunknak egyértelmű elveket kell követnie, előtérbe helyezve a nem kognitív pszichológiai tulajdonságok és az érzelmi intelligencia fejlesztését. Ez különösen fontos az egyetlen gyermekek esetében.