Túl gyakran követünk el rosszat a szeretet nevében, abban a reményben, hogy gyermekeink követni fogják az általunk kijelölt utat. Arra vágyunk, hogy számtalan kitüntetést szerezzenek, és dicsőséget hozzanak nekünk, szülőknek. Gyermekeink trófeákká válnak, amelyekkel dicsekedhetünk, és amelyekkel elnyerhetjük tanáraik és ismerőseink tetszését.Az emberek megjegyzik: „Nézd, milyen jól nevelték ezt a gyermeket!”
Hogyan neveljünk gyermekeinket képzett egyénekké, ez hatalmas kihívássá vált a szülők számára. Egy újszülöttet felnőttkorig nevelni a világ legnehezebb feladata. Sok szülő kimeríti magát gyermekei miatt, ez a feladat sokkal több veleszületett tehetséget, képességet, türelmet, bölcsességet és szeretetet igényel, mint a legtöbb hétköznapi munka.Egy barátom beíratta gyermekét kalligráfia, angol, beszédtechnika, tánc és zongora órára, ami kimerítette a gyermeket, és még a tanulás iránti lelkesedését is elvette. Mindezt azonban a gyermekeink iránti szeretetünk nevében tesszük. A gyermekkori fejlődés természetes ritmusát nem ismerve, akaratlanul is elkövetjük azt a hibát, hogy erőltetjük a növekedést, megfosztva a gyermekeket attól a lehetőségtől, hogy hibákat kövessenek el, és azokból értékes tanulságokat szűrjenek le.Így a gyermekek nem találnak szabadságot a növekedésük útjának megválasztásában, és nem tudják ápolni saját érdeklődésüket és hobbijukat – pontosan azokat az érdeklődési köröket, amelyek a fejlődésük legértékesebb katalizátorai.
Bízunk benne, hogy szüleink őszintén szeretik gyermekeiket; a gyermekek nem válhatnak puszta dísztárgyakká a mi hiúságunk számára.Minden gyermekét szerető szülőnek vissza kell adnia a növekedés jogát a gyermekeknek, lehetővé téve számukra, hogy hibákat kövessenek el és kipróbálják saját ötleteiket. Ahogyan örömmel és bátorítással figyeltük őket, amikor kisgyermekként megtanultak beszélni és járni, amíg ismételt kudarcok után megtalálták a helyes utat!
Lehet, hogy mi szültük gyermekeinket, de ők biztosan nem a magántulajdonunk!Őszintén kell szeretnünk gyermekeinket, nem csupán a saját büszkeségünk miatt!