Kísérletek kimutatták, hogy a magzatok különösen kedvelik apjuk hangját. Amikor apjuk énekét vagy gyengéd érintését érzékelik, a magzatok látszólag elégedett, enyhe ringatózó mozdulatokkal reagálnak.Születésük után, amikor a csecsemők sírnak, az anyák gyakran nehezen tudják őket megnyugtatni, míg az apák ismerős dalokkal és ismerős érintéssel gyorsan megnyugtatják vagy elaltatják őket. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a magzatok a magas, éles hangok helyett a mély, zengő hangokat kedvelik. Ezért egyes pszichológusok egy nagyon hasznos javaslatot tesznek: ösztönözzék az apákat, hogy beszéljenek a magzathoz, ezzel megteremtve az alapot a szoros, mély kötődés kialakításához az újszülöttel.
Amikor az apák beszélnek a magzathoz, az az apai szeretet kézzelfogható kifejezése. A hallás és az érintés érzékszerveken keresztül a születendő gyermek nemcsak az anyai melegséget, hanem az apai szeretetet is érzékeli, ami nagyban elősegíti érzelmi fejlődését. Az apa simogatása és a magzattal való beszélgetése hatalmas pszichológiai megnyugvást jelent az anyának is. Ez a családi boldogság optimális légkört teremt a gyermekek neveléséhez és felneveléséhez.Az apa és a magzat közötti interakció általában a beszélgetés köré összpontosul.
A születés után ez a gyermek gyakran különösen erős kötődést alakít ki apjával. Ugyanakkor intellektuális és fejlődési képességei gyakran meghaladják a kortársaiét. Az apa és a magzat közötti játék hatása rendkívül nyilvánvaló, bár ennek pontos mechanizmusa még nem teljesen ismert. A leendő apáknak érdemes kihasználniuk a terhesség idejét, hogy már korán megalapozzák a valódi apa-gyermek kapcsolatot, mivel ez jelentősen támogatja a magzat egészséges fejlődését.