A placenta kilökődése előtt fellépő szülés utáni vérzés harmadik fázisú vérzésnek nevezhető. A placenta kilökődése előtti vérzés nem feltétlenül jelent hirtelen, nagy vérveszteséget, hanem inkább folyamatos, kontrollált vérzést. Bár az egyes pillanatokban a vérzés mennyisége kezelhető lehet, addig folytatódik, amíg súlyos hipovolémia nem alakul ki.
Különös figyelmet kell fordítani a placenta kilökődése utáni vérzésre. A placenta leválási helyén a méhösszehúzódások nyomják össze az ereket és zárják el a lumeneket a vérzéscsillapítás érdekében. A méh atóniája azonnali és jelentős vérveszteséghez vezethet. A késleltetett vérzéscsillapítás vagy transzfúzió kómába vagy szervi elégtelenségbe taszíthatja a beteget, ami életveszélyes kockázatot jelent az anya számára.
Az elsődleges méhgyengeség a vajúdás kezdetétől fogva a hatékony összehúzódások hiányát jelenti, ami megakadályozza a méhnyak időben történő tágulását és a magzat fejének leereszkedését, ezáltal meghosszabbítva a vajúdást. Másodlagos méhgyengeség akkor fordul elő, amikor az összehúzódások kezdetben normálisak, de a vajúdás későbbi szakaszában (jellemzően a késői aktív fázisban vagy a második szakaszban) gyengülnek, ami a vajúdás lelassulását vagy leállását eredményezi.