Ha a hüvelyváladék problémát okoz, nem szabad csak a felszíni jelenségeket figyelni. Fontos felismerni, hogy a rendellenes váladék kiváltó okai összetettek és bonyolultak. Nagy valószínűséggel nőgyógyászati gyulladás zajlik rejtve, amely átmenetileg rendellenes váladékozás formájában nyilvánul meg. Ezért a rendellenes váladék vagy akár a nőgyógyászati gyulladás valódi okának pontos azonosításához elengedhetetlen a nőgyógyászati vizsgálat. Az alábbiakban ismertetjük a rendellenes hüvelyváladék vizsgálatának módszereit.
I. Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat a külső struktúráktól a belső struktúrák felé halad. A vulva, a húgycső, a húgycső melletti mirigyek és a Bartholin-mirigyek vizuális vizsgálatával kezdődik. Ezt követően spekulummal megvizsgálják a hüvelyfalakat és a méhnyakot. Ez segít a hüvelygyulladás és a méhnyakgyulladás felismerésében.
II. Laboratóriumi vizsgálatok
1. Hüvelyi pH-mérés: A normális pH-érték körülbelül 4,5.A hüvely gyengén savas környezetet tart fenn, amely ön tisztító mechanizmusként működik és megakadályozza a kórokozó baktériumok szaporodását. Trichomoniasis vagy bakteriális vaginosis esetén a pH-szint emelkedik, gyakran meghaladja az 5–6-ot. 2. Hüvelyi tisztaság osztályozása: Az I–II. osztály normális hüvelyi környezetet jelöl. A III–IV. osztály rendellenes hüvelyi váladékot jelöl, ami hüvelyi gyulladást jelent.
3. Mikrobiális tenyésztés: A feldolgozás után a hüvelyváladékot mikroszkóposan megvizsgálják trichomonádok vagy gombák jelenlétére. A jelenlétet „+”, a hiányt „-” jelöli. Ez a szimbólum fertőzést jelez, de nem jelzi annak súlyosságát.
4. Amin-teszt: Helyezzen egy csepp 100%-os KOH-oldatot egy objektívüvegre, és keverje össze a váladékkal. A bakteriális vaginózis váladéka halszagot áraszt, míg a normális váladék és a candidás váladék nem rendelkezik ezzel az amin-szerű szaggal.
5. Nyomsejtek: Számos baktérium gyűlik össze a hüvelyi hámsejtek körül, elmosva azok széleit. Ezek a nyomsejtek, a bakteriális vaginózis legérzékenyebb és legjellemzőbb jelei.
III. Ultrahangvizsgálat
Az ultrahangvizsgálat a létfontosságú reproduktív szerveket – méh, méhnyak, mellékvese, petefészek – vizsgálja rendellenességek szempontjából, segítve a méhnyakgyulladás, mellékvese-gyulladás, méhnyálkahártya-gyulladás és méhmióma diagnosztizálását.