A „fekete injekciók” számos embernél vakságot okoztak! A minimálisan invazív kozmetikai beavatkozások elterjedése közepette a szépségtudatos nők által igénybe vett injekciós kezelések jelentős kockázatokkal járnak.
Az elmúlt években a klinikai környezetben gyakran találkozunk „injekciók” és „minimálisan invazív kozmetikai beavatkozások” okozta komplikációkkal.
Egy irodai dolgozó egy szépségszalonban „Hong Kongból importált” töltőanyagokkal homlok- és halántékplasztikát végeztetett, amelynek eredményeként egyik szeme megvakult.Egy vezető beosztású nő Botox-kezelésen vett részt egy szalonban a ráncok csökkentése érdekében, de ennek következtében a szeme körül nekrózis alakult ki, és jobb szeme szinte teljesen megvakult. A nő húga, akit lenyűgöztek kollégája hialuronsav-kezelésének eredményei, egy szalonból vásárolt ampullákat, hogy nővére orrát megnagyobbítsa. Ennek következtében a szem és az orr körül kemény csomók, nekrózis és érszűkület alakult ki.
A legfrissebb statisztikák szerint jelenleg országszerte több mint 10 000 szépségszalon működik, amelyek konzervatív becslések szerint több mint 100 000 embert foglalkoztatnak, és éves termelési értékük meghaladja a 10 milliárd jüant. Az ágazatban azonban nagy a káosz, a legjelentősebb problémák a „engedély nélküli orvosi gyakorlat” és a „kijelölt szakterületeken kívüli gyakorlat”. Elengedhetetlen, hogy a „kozmetikai sebészet” visszanyerje „orvosi esztétika” lényegét.
Az orvosi esztétika magában foglalja a kozmetikai sebészetet, a bőrgyógyászatot, a fogászatot és a hagyományos kínai orvoslást. Ma azonban sokan az „esztétikát” kizárólag kozmetikai beavatkozásokkal, például injekciókkal vagy minimálisan invazív műtétekkel azonosítják. Még az orvosi szektoron belül is előfordul, hogy sebészek arcpofaműtétet végeznek – ez egy „nem szakosodott gyakorlat” esete, amikor sebészek a maxillofaciális vagy szájsebészethez tartozó munkát végeznek. „Sok arcdeformitás harapási problémákból ered” – jegyzik meg a szakértők.
Számos szakértő elismeri, hogy a „plasztikai kozmetikai sebészet” vagy „kozmetikai plasztikai sebészet” nem szabványos terminológia helytelen használata a „gyógyászati esztétika” közvéleményben tapasztalható zavarok fő oka. Sok, kizárólag nem gyógyászati kozmetikai szolgáltatásokra engedélyezett intézmény kihasználja ezt a zavart, és „engedély nélküli orvosi gyakorlatot” folytat, gyógyászati esztétikai kezeléseket kínálva.
A „feketepiaci injekciók” három fő kockázata
Milyen veszélyekkel kell szembenézniük azoknak, akik nem orvosi intézményekben, például szalonokban vagy fürdőkben vesznek részt injekciós kezeléseken?
1. Technikai kockázatok
Az injekciós eljárások – például a hialuronsav-orrplasztika – precíz technikát igényelnek. Az injekciókat a csonthártyához kell rögzíteni, hogy ne alakuljon ki csomó vagy keményedés. A bőr feszességének tökéletes ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy ne sérüljön az orr vérellátása, ami az injekcióval kezelt bőr és szövet elhalásához vezethet.Hogyan érhetik el a nem orvosi esztétikai technikusok ezt a pontosságot?
Az elsődleges kérdés a technikai kompetencia. Az orvosi esztétika eltér a lifestyle szépségápolási kezelésektől, mivel speciális ismereteket igényel a bőrgyógyászat, a sebészet, a fogászat, a szájgyógyászat és a hagyományos kínai orvoslás területén. Például a lézeres kezelések nem csupán egy „lézeres esztétikus” címet igényelnek, hanem klinikai orvosi engedélyt, több mint három év bőrgyógyászati gyakorlatot és orvosi esztétikai képzést is, mielőtt a lézeres berendezéseket kezelni lehet.
„A valóságban egy bizonyos neves szépségszalon, amely 200 fős szakértői csapattal büszkélkedik, valójában csak néhány tagjának van orvosi háttérrel” – állítják a szakértők. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy „a szépségápolási kezelések végül rontják a megjelenést, ahelyett, hogy javítanák”.
II. Anyagi kockázatok
A bemetszés után az orvosok felfedezték, hogy az állítólagos „fehérjetartalmú tápanyag” töltőanyagok valójában elavult szilikonolaj vagy paraffinviasz voltak – vagy akár „Omedin”, amelyet hialuronsavként csomagoltak át!
A második fő kockázat a kétes eredetű vagy nem megfelelő minőségű anyagokból származik.Azok a nők, akik mellnagyobbítást vagy orrplasztikát végeznek szépségszalonokban vagy luxusfürdőkben, gyakran két-három hónapig, vagy akár fél évig is tartós bőrpírral, duzzanattal, fájdalommal és keménységgel küzdenek az injekció beadásának helyén.
A szakértők különösen hangsúlyozzák, hogy ha valaki orvosi intézményen kívül eső injekciós kozmetikai beavatkozáson vesz részt, akkor különös figyelmet kell fordítania a felhasznált anyagokra. Ellenőrizze a gyártót és a termék azonosító számát; bejelentkezhet a Kínai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal weboldalára, hogy adatlekérdezést végezzen és megbizonyosodjon a jogszerűségről. Továbbá nem szabad elvakulni az úgynevezett „táplálékkiegészítők”, „emberi magzati kivonat”, „őssejtek” vagy hasonló kozmetikai termékek miatt.
III. Az engedély nélküli gyakorlat kockázatai
A „feketepiaci injekciók” harmadik fő kockázata az intézményi szabályok be nem tartásában rejlik. Az orvosi esztétikai beavatkozásokat nem végezheti bármelyik szépségszalon, hanem azokhoz egészségügyi hatóságoknál történő regisztráció szükséges. Ennek hiányában, ha komplikációk lépnek fel, a páciensek engedély nélküli szakemberekkel szembesülnek, és nincs lehetőségük kártérítésre. Ez különösen igaz az ügyfelek telephelyén nyújtott „irodai ebédszüneti szépségápolási” szolgáltatásokra, amelyeknek akár fix üzleti telephelyük sem lehet.