A munkahelyen meg kell tanulni olvasni a helyzetet. Néha a túlzottan nyers temperamentum vagy beszédmód irritáló lehet. A vonatkozó felmérések azt mutatják, hogy még a barátságos férfiak sem feltétlenül aratnak osztatlan sikert a szakmai életben. Ezért a karrier zökkenőmentes alakulása szempontjából elengedhetetlen, hogy odafigyeljünk erre a szempontra.
A nyíltság felszabadító érzés lehet, ha közvetlenül fejezzük ki, de ne feledjük: a túlzott nyersesség zavaró lehet mások számára. A munkahelyi interakciók során különös figyelmet kell fordítani a kommunikációs stílusra. Fejlesszük a jó fogadtatás művészetét; a jó szándék kedvező eredményeket hozhat, míg a javaslatok vagy kritikák megfogalmazása gondos időzítést, megközelítést és módszert igényel.
Pszichológiai szempontból a nyíltság az emberiség egyik legalapvetőbb tulajdonsága. A gyermekeket általában ártatlannak, a világi hatásoktól érintetlennek és természetesen őszintének tartják – amit „gyermeki ártatlanságnak” nevezhetünk. Őszinteségük valódi tükröződése természetüknek; a világ szűrő nélküli észlelése közvetlenül árad beszédükből, és ezt a közvetlen kifejezésmódot könnyen elfogadják, ezért is mondják, hogy „a gyermekek fenntartások nélkül beszélnek”.
A gyermekek megnyerő őszinteségével ellentétben a felnőttek őszinteségét gyakran kevésbé fogadják el. A felnőtteket világiasnak tartják, kifejezéseiket szűrtnek vagy akár álcázottnak tekintik. A szavak és a gondolatok közötti eltérések, vagy akár a nyílt képmutatás is mindennaposnak tűnik.Bár nem zárhatjuk ki azokat, akik mézes szavakat mondanak, miközben tőrrel a szívükben járnak, a jó szándék félreértésének vagy a jókívánságok rossz kimenetelének fájdalma sok felnőtt számára jelentős stresszforrás.
Hogyan lehet tehát elkerülni a munkahelyi kommunikáció buktatóit?
Az első buktató: kizárólag személyes feltételezésekre támaszkodni a problémák megoldásában
Egyes újoncok, akár introvertált személyiségük, akár a kollégákkal való ismeretség hiánya, akár a presztízsük megőrzése miatt, olyan munkahelyi kihívásokkal szembesülnek, amelyeket önállóan nem tudnak megoldani. Amikor a képességeiket meghaladó nehézségekkel vagy a feletteseiktől kapott nem egyértelmű utasításokkal szembesülnek, ahelyett, hogy vezetőikkel vagy kollégáikkal konzultálnának, kizárólag saját szubjektív értelmezéseik alapján cselekszenek. Ez a megközelítés minden esetben számos hibához vezet.Az újoncoknak, különösen azoknak, akiknek kevés tapasztalatuk van, tanácsos elkerülni azt a feltételezést, hogy ők tudják a legjobban. A felettesektől és kollégáktól való tanácsok kérése nemcsak csökkenti a hibák valószínűségét, hanem erősíti a csapat kommunikációját is, megkönnyítve a munkahelybe való gyorsabb beilleszkedést.
A második buktató: sietni a bizonyítással
Az újoncok heves természete miatt a friss diplomások gyakran úgy érzik, hogy azonnal meg kell osztaniuk innovatív ötleteiket, remélve, hogy elismerést kapnak.A valóságban ezek az ötletek jelentős hibákat tartalmazhatnak vagy kivitelezhetetlenek lehetnek, és ez a lelkesedés ellenérzéseket válthat ki. Új környezetben, függetlenül attól, hogy mennyire ambiciózus vagy, tanuló hozzáállást kell tanúsítanod. Néha a „szorgalmas munka és a keveset beszélés” bizonyul a legmegfelelőbb megközelítésnek.
A harmadik buktató: nem megfelelő időzítés és módszer
Ha a felettesed éppen egy ügyfelet vezet körbe a cégnél, és te odarohansz, hogy megkérdezd, mikor kezdődik a „négy biztosításod”, akkor biztosan „tudatlan”nak fog tartani.Ha az egész megbeszélés alatt hallgatsz, majd utána végtelenül sok véleményt mondasz a meghozott döntésekről, hogyan ne váltana ki ez haragot? A kontextust figyelmen kívül hagyó vagy nem megfelelő módszereket alkalmazó kommunikáció mindig kudarcra van ítélve. Az újoncoknak meg kell tanulniuk olvasni a helyzetet, és csak a megfelelő időben és módon kell kifejezniük véleményüket vagy megvitatniuk a kérdéseket.
A kapcsolatok mesteri kezelése: alapvető taktikák, amelyeket nem hagyhat figyelmen kívül
A visszavonulás művészete a előrelépés érdekében
Kerülje el, hogy hangsúlyozza mások feletti felsőbbrendűségét; az alázatosság megnyilvánulása jó megközelítés lehet.A felsőbbrendűekkel való konfrontáció csak fokozza az ember alkalmatlanságérzetét, ami természetesen haragot szül. Ezt megértve, egyesek szándékosan ügyetlenkednek, hogy elismerést nyerjenek. Ártatlan látszatot keltve kollégáik vagy feletteseik előtt, olyan őszinteséget sugároznak, amely mások felsőbbrendűségérzetét váltja ki – apróbb dolgokat áldozva fel, hogy nagyobb előnyöket szerezzenek.Ezzel szemben egyes beosztottak nem tudják elrejteni éles szélűségüket, és munkájuk során könyörtelen hajtóerőt és kivételes képességeket mutatnak, nem tudva, hogy ezzel akaratlanul is irigységet és gyanakvást váltanak ki. Személyes gondolatok megosztása a távolságok áthidalására Ha alkalmanként látszólag magánjellegű dolgokat árul el, az csökkentheti a távolságot mások és ön között.A személyes ügyek megbeszélése a munkatársakkal elősegítheti a kölcsönös melegséget. A személyes ügyek azonban nem foglalják magukban a magánéletet. Ha nyilvánosságra hozza magánügyeit, mások ezeket felhasználhatják arra, hogy kigúnyolják. Hasonlóképpen, mások magánügyeinek véletlen megbeszélése haragot vált ki és megtorlást von maga után.