A hallórendszer hangátvitelének, érzékelésének vagy hallási pályáinak károsodása – beleértve a hallóideg és a központi idegrendszer elváltozásait – halláskárosodást és különböző mértékű hallásvesztést eredményez, amelyeket együttesen süketségnek neveznek. Általában az átlagos beszédfrekvencia hallásküszöbértékének 26 dB-t meghaladó értéke hallásvesztésnek vagy halláskárosodásnak minősül.A súlyosságtól függően ezt az állapotot süketségnek, halláskárosodásnak, hallásvesztésnek vagy halláscsökkenésnek is nevezik.
A süketség etiológiája összetett, veleszületett és szerzett tényezők egyaránt szerepet játszanak benne. Ezek közül a gennyes középfülgyulladás a vezető halláskárosodás elsődleges oka. Az utóbbi években a váladékos középfülgyulladás vált a gyermekek hallásvesztésének fő okává.
A süketség a lézió helye és jellege alapján négy típusba sorolható: vezetési süketség, szenzorineurális süketség, vegyes süketség és központi süketség.Alapos kórelőzményt kell felvenni, meg kell vizsgálni a külső hallójáratot és a dobhártyát, valamint hangvillás vizsgálatot és tiszta hang audiometriát kell végezni a halláskárosodás jellegének és mértékének meghatározása érdekében. Gyermekek és nem együttműködő felnőttek esetében szubjektív viselkedési audiometriát és objektív vizsgálatokat, például impedancia audiometriát, hallóideg-válasz vizsgálatot és elektrokochleográfiát is el lehet végezni. A diagnózist ezután a klinikai tünetekkel együtt állapítják meg.
A hagyományos kínai orvoslás a süketséget a következő típusokba sorolja: máj-vese yin-hiány, szív-lép-hiány, qi-vér-hiány, váladék-nedvesség a középrészben, valamint máj-epehólyag nedvesség-hő.
A süketség sokféle oka – beleértve az öröklődést, a fertőzéseket, a nem megfelelő gyógyszerhasználatot, az immunrendellenességeket, a fiziológiai degenerációt és a kémiai mérgezést – miatt a korai beavatkozás rendkívül fontos.A hallásvesztés esetében a korai felismerés, diagnózis és kezelés rendkívül fontos. A vezetési és vegyes hallásvesztés esetében a hallás helyreállításának maximalizálása érdekében elengedhetetlen a kiváltó ok azonosítása és a középfül környezetének és a hangátviteli funkciónak a javítását célzó alapos kezelés végrehajtása.