A sikeres szakemberek megfigyelése alapján eredményeik nem csak a lehetőségekből és a személyes erőfeszítésekből fakadnak, hanem döntő módon az önfejlesztés fontosságának hangsúlyozásából is. Dong Siyang, a Becoming CEO at 21 (21 évesen vezérigazgatóvá válni) című könyv szerzője és maga is sikeres vállalkozó, különösen hangsúlyozza a szakmai tökéletesítés fontosságát. Rendszeresen olvas klasszikus kínai szövegeket, amelyek az önfejlesztésre összpontosítanak, és tapasztalataiból a következő „három alapelvet” sűríti ki, hogy megfontoljuk és tanuljunk belőle.
1. Ne tekintsd a jelent az életed ugródeszkájának
Sokan a jelent csupán ugródeszkának tekintik, és állandóan abban a meggyőződésben élnek, hogy a holnap jobb lesz. Elméjüket folyamatosan számtalan cél, terv és számítás foglalkoztatja. Ha te is a jelent az életed ugródeszkájának tekinted, akkor elmulasztod a találkozást a létezéssel. Az egész életed ebben a pillanatban koncentrálódik.Ha egész életedet úgy töltöd, hogy a jelent lépcsőfoknak tekinted – vízivás, evés, sőt alvás közben is a céljaidra gondolsz –, akkor pontosan mikor élsz igazán a pillanatban? Mikor éltél igazán? Az élet talán éppen ebben az értelemben hasonlít egy álomra. A célok valóban elérhetők, de az általuk okozott öröm múlandó, ritkán hoz tartós elégedettséget.
Ezért a jelen nem az élet lépcsőfoka, sem átmeneti szakasza.Ha a jelent átmeneti állapotnak vagy átmenetnek tekinted, akkor csak akkor találsz örömöt, ha valamit elérsz, és az egész utazás nyomással teli lesz. Az öröm valójában nagyon egyszerű: akkor keletkezik, amikor a pillanatban élsz, hálás vagy érte, és a jelen nehézségei révén emeled a lelki állapotodat. 2. A kapzsiság elengedése A taoista filozófia gyakran beszél a „szoros fogásról”. Amikor egy gyermek megszületik, a kezei mindig szorosan össze vannak szorítva.Amikor azonban egy ember befejezi életútját, mindig „elengednie és távoznia” kell. Ez mélyen tükrözi létezésünket. Bármelyik ember számára két dolog a legértékesebb a világon: maga az élet és a vagyon. Amíg életünk van, minden erőfeszítést megteszünk a vagyon megszerzéséért. Kezünk könyörtelenül markol, folyamatosan törekedve arra, hogy minél többet birtokoljon. De mit érünk el valójában a több vagyon felhalmozásával?Amikor eljön a mulandóság, a fizikai test is szétesik – mennyivel inkább a felhalmozott javak?
Az emberi létezés célja nem az anyagi javak felhalmozása, hanem a jellem és az emberség finomítása az élet tanulságai révén. Az emberségünk ragyogásával megvilágítani a létezés minden árnyékos zugát.
Ahogy a buddhizmus tanítja: „Minden jelenség üres, de az ok és a okozat megmarad.”Ne képzeljük, hogy a halál távoli. Ki láthatta előre a szecsuáni földrengést? Alig néhány másodperc alatt összeomlottak a felhőkarcolók, a hegyek és a folyók.
Amíg élünk, meg kell tanulnunk a megelégedettséget, fel kell halmoznunk az áldásokat és a bölcsességet, le kell vetkőznünk a mélyen gyökerező szokásokat, és fel kell emelnünk lelki lényünket. Ellenkező esetben a külső javak könyörtelen üldözése csak jellemünk hanyatlásához vezet.A következő életben való újjászületést az ebben az életben felhalmozott szokások és karma határozza meg. A madarak tolluk színével repülnek, mindenki a saját sorsát alakítja. Azok, akik nem tudnak lemondani a kapzsiságról, a következő életben még kapzsibb lelkek között találják magukat, vagy még szörnyűbb körülmények közé kerülnek. Csak az igazán erényesek érik el az emberi és a mennyei birodalom áldásait. A Buddha így tanított: „Csak akkor virradhat meg a megvilágosodás hajnala, ha a test és az elme karmikus büntetése teljesen megtisztul.”A féktelen vágyakozás csak további akadályokat emel a lélek elé! Ez nem babona, ne tévesszen meg! Próbálja meg megnyugtatni elméjét és testét, és kapcsolatba kerülhet belső szellemével.
A kapzsiságtól való megszabadulás legjobb módja az adakozás. Segítsen másoknak visszavárás nélkül, táplálja lényét erényes energiával – csak akkor ízlelheti meg az emberi lét igazi örömét. Gaozi mester kijelentette: „Az étel és a szex az emberi természet része.”De az állatok is rendelkeznek „az evés és a szex természetével”. Az összes teremtmény közül a legintelligensebb lényekként az embereknek meg kell különböztetniük magukat az állatoktól. Minden emberi szívben ott rejlik a jót cselekedni vágyó ösztön. A jóság energiája táplálja a lelket és emeli az ember szellemi szintjét. Így, ha folyamatosan jót cselekszünk, teljesebben megtapasztalhatjuk az emberiség igazi örömét! Az ilyen magatartás összhangban van az „emberiség” szellemével – ellenkező esetben a következő életben könnyen az „állatok birodalmába” születhetünk újjá!
3.Minden már bennem van. Konfuciusz azt mondta: „Minden már bennem van. Befelé fordulni és őszinte lenni – nincs nagyobb öröm.” Emberként ebben a világban minden már elegendő és teljes. Élni, jó ember lenni és cselekedeteinkkel megtestesíteni az emberség szellemét – ez az élet legnagyobb öröme. Nem szükséges házunk vagy autónk legyen ahhoz, hogy jó emberek legyünk!
Ne gondoljuk, hogy a sikeresek vagy a gazdagok az életünk mércéje. Valójában inkább az ősi bölcseket és erényes embereket kellene példaképünknek tekintenünk. Vegyük például Yan Huit. Konfuciusz így írta le őt: „Milyen erényes Hui! Egy kosár étellel és egy tömlő vízzel, egy szerény utcában lakva, ahol mások alig tudták elviselni a nehézségeket, Hui nem változott meg örömében. Milyen erényes Hui!”
Miért volt Yan Hui olyan boldog? Boldogsága biztosan nem a szegénységből vagy a lustaságból fakadt. Yan Hui rendkívül szorgalmas volt és elkötelezett az önfejlesztés iránt. Örömét nem az töltötte el, hogy külső javakkal töltötte meg üres, hibás szívét. Inkább belülről fakadt – egy teljes szívből és művelt jellemből született öröm. Az ilyen boldogság nem ingatja meg a külső körülmények, és az ilyen önbizalom nem mérhető vagyonnal vagy hírnévvel.Ha a szívünk üres, akkor olyan, mint egy feneketlen kút; semmilyen mennyiségű arany, ezüst, ékszer vagy úgynevezett hírnév és vagyon nem tudja kitölteni. Ezzel szemben, ha egészséges és nemes szívvel és jellemünkkel rendelkezünk, akkor még szegénységben vagy nehézségek között is, amíg ragaszkodunk az igazsághoz és kitartóan a helyes utat járjuk, kialakíthatunk egy igazán magabiztos és örömteli életutat, amely egyedül a miénk.