A földimogyoró 40–50% zsírt tartalmaz, ami kétszerese a szójababnak és magasabb, mint a repce. Körülbelül 30% fehérjét tartalmaz, ami több mint kétszerese a búzának és háromszorosa a rizsnek. Ezenkívül a földimogyoró könnyen felszívódik a szervezetben, emészthetősége körülbelül 90%. Emellett riboflavint, kalciumot, foszfort, lecitint, kolint, telítetlen zsírsavakat és különböző vitaminokat tartalmaz, ezért kapta a „hosszú élet diója” nevet.
A földimogyoró hosszú élettartamot biztosító előnyei elsősorban a következők:
(1) A földimogyoró fogyasztása elősegíti a koleszterin májban történő epesavvá történő lebontását, fokozva azok kiválasztását, és ezáltal csökkentve a koleszterinszintet.
(2) A földimogyoró magjának vörös héja gátolja a fibrinolízist, elősegíti a vérlemezkék regenerálódását és fokozza a kapillárisok összehúzódását. Ez előnyös a thrombocytopenia, a tuberkulózis okozta vérköpés és a húgyúti vérzésekben szenvedő betegek számára.
A földimogyoró tökéletes kiegészítője az ecet, amely nemcsak fokozza az ételek ízét, édes és aromás tulajdonságait, hanem étvágygerjesztő, emésztést elősegítő és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Különösen a túl sós vagy zsíros ételekhez adva az ecet csökkenti a sós ízt és a zsírosságot.
Az ecet és a földimogyoró párosítása tudományosan megalapozott. Bár a földimogyorót az emberi egészségre elengedhetetlen telítetlen zsírsavak miatt értékelik, lipid-, kalória- és zsírtartalma mégis magas.
Az ecetben található különböző szerves savak ellensúlyozzák ezt a zsírosságot, miközben fokozzák az ízét. Ezért, ha a földimogyorót egy hétig ecetben áztatjuk, és egy héten át minden este 7–10 magot fogyasztunk, az csökkentheti a vérnyomást, lágyíthatja az ereket és csökkentheti a koleszterin felhalmozódását. Megjegyzés: A fogyasztásnak mérsékeltnek kell lennie – legfeljebb egy tucat mag –, és utána azonnal ki kell öblíteni a fogakat, hogy ne sérüljenek. Pörkölt és nyers földimogyoró egyaránt alkalmas.