A nyár nem ideális időszak a hegymászásra. Az erős napsütés, a magas hőmérséklet és a gyakori esőzések olyan kihívást jelentő körülményeket teremtenek, amelyek ronthatják a hegymászók teljesítményét. Döntő fontosságú az egyéni fizikai erőnlét. Yan Yiling nem állítja, hogy a nyár teljesen alkalmatlan a hegymászásra, de arra buzdítja a hegymászás szerelmeseit, hogy indulás előtt vegyék figyelembe ezeket a tényezőket. A megfelelő útvonalak kiválasztása segíthet csökkenteni a sajtóban riportált hegymászási balesetek számát.Milyen óvintézkedéseket kell tehát tenni hegymászáskor?
Hegymászási óvintézkedések
A kezdők ne tűzzenek ki túl magas célokat
Kétségtelen, hogy vannak, akik úgy haladnak a zord hegyi ösvényeken, mintha sík terepen lennének, és több mint száz kilós terhet cipelve is gyors tempót tartanak.Ez azonban nem egy éjszaka alatt elérhető eredmény. Ezért azoknak, akik még soha nem másztak hegyet, kerülniük kell az azonnali mesteri teljesítmény illúzióját. Ehelyett objektíven alacsonyabb hegyeket kell választaniuk első kísérleteikhez, több mászás során tapasztalatot szerezni, majd fokozatosan növelni a magasságot.
A felmászás könnyű, a leereszkedés nehéz
Azok, akik nem szoktak hegyet mászni, gyakran azt gondolják, hogy a felmászás fárasztó, míg a leereszkedés könnyű. Ez azonban nem így van. Bár a mászás valóban nagyobb energiafelhasználást igényel, a leereszkedés során a biztonsági kockázatok sokkal nagyobbak, mint a felmászás során. Ráadásul a leereszkedés során a vádliizmok intenzív terhelésnek vannak kitéve, ami gyakran jelentős izomlázzal jár a magasabb tengerszint feletti magasságból alacsonyabb magasságba való visszatérés után.A megoldás az, hogy ne rohanjunk le egyhuzamban. Gyakran tartsunk szünetet, amelynek során folyamatosan masszírozzuk mindkét kezünkkel a vádli izmait, hogy enyhítsük a görcsöket és javítsuk a vérkeringést. Ezenkívül a túl gyors leereszkedés miatt a test lendülete megnehezítheti a lassítást vagy a megállást, ami botláshoz és eséshez vezethet – ez pedig rendkívül veszélyes helyzet.
Kerülje a sietést a hegymászás során
Vannak, akik türelmetlen természetűek, és minden hegymászás során egyhuzamban szeretnék megmászni a csúcsot. A valóságban ez nemcsak nehéz, hanem jelentős kockázatokkal is jár. A magasság növekedésével a szívre egyre nagyobb terhelés nehezedik, ami gyorsabb pulzusszámmal, erősebb összehúzódásokkal, megnövekedett szívteljesítménnyel és fokozott oxigénfogyasztással jár.Ezért túrázás közben nem kell sietni, és még kevésbé tanácsos másokkal versenyezni. Az embernek a saját képességeihez mérten kell haladnia, és tudnia kell, mikor kell megállni. Jobb több időt szánni a túrára, mint túlságosan sietni a gyors eredményekért.
Egészséges hegymászási gyakorlatok
Gondoskodjon a szabad légzésről: Tartsa meg természetes légzési ritmusát, hogy légzőszervei a mászás során is normálisan működjenek, ami megkönnyíti a mászást.
Cikcakkos útvonalak: A hegyi túrák során a kőlépcsőkön való közvetlen felmászás meglehetősen megterhelő.A tapasztalt hegymászók gyakran cikcakkos útvonalon másznak fel a kőlépcsőkön. Bár ez úgy tűnhet, hogy több távolságot kell megtenni, valójában jelentősen megtakarítja az energiát – ugyanez az elv vonatkozik a leereszkedésre is. +Akár felmászásról, akár leereszkedésről van szó, kerülje a sprintelést vagy az ugrálást, kivéve, ha hegymászó versenyen vesz részt: tartsa egyenletes tempót, ossza el egyenletesen az energiáját, tartsa szilárdan a lábát, és minden lépést gondosan tegyen meg.