Szülők, figyelem: három főbb szülői buktató, amelyet el kell kerülni (Public Health Network)
A magas iskolai végzettség vagy a kiterjedt élet- és munkatapasztalat nem jelenti automatikusan a szülői képességeket. A gyermeknevelés aprólékos figyelmet, jelentős időbefektetést és hatalmas türelmet igényel. A gyermeknevelés valódi erőfeszítést igényel. A szülői alapok szilárd ismerete nélkül az ember biztosan számos kihívással fog szembesülni az út során.
I. Gyakori szülői tévhitek
1. Első tévhit: Túlzott figyelem
Manapság sok szülő túlzott figyelmet és aggodalmat tanúsít gyermeke iránt. Bár ez a szülői szeretetből fakad, és a gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése helyénvaló, a túlzott figyelem nem feltétlenül kedvez a gyermek pszichológiai jólétének.A gyermekek nem feltétlenül értékelik ezt a túlzott figyelmet, és ez akár haragot is kiválthat belőlük. Ráadásul a gyermekükre túlzottan összpontosító szülők nemcsak jelentős időt és energiát áldoznak fel, hanem gátolják a gyermek természetes fejlődését is.
2. Tévhit 2: A gyermekek sírásának és nyafogásának tiltása
Egyes szülők azonnal megdorgálják gyermekeiket, ha sírni vagy nyafogni hallják őket, vagy különböző módszerekkel próbálják ezt megakadályozni – akár rábeszéléssel, akár erőszakkal. Bármelyik módszert is alkalmazzák, az káros hatással van a gyermek nevelésére és oktatására.A sírás teljesen normális a csecsemőkorban és a kisgyermekkorban. A szülők nem tudják teljesen elnyomni a gyermek könnyeit, mert ez felgyülemlett frusztrációt és megoldatlan szorongást okozhat, ami betegséghez vezethet. Ráadásul, amikor a gyermek nyelvi képességei még fejlődésben vannak, a sírás gyakran egyszerűen csak a szükségletek kommunikálásának eszköze, nem pedig ésszerűtlen viselkedés. Ezért a szülőknek először meg kell érteniük a mögöttes okot.
3. Harmadik tévhit: A gyermek az első
Egyes családokban a gyermek születése után mindenki őt helyezi a figyelem középpontjába. A felnőttek a gyermek minden szeszélyét kielégítik, és a gyermek hangulata határozza meg a család érzelmi állapotát. Ez a megközelítés problematikus.Egyrészt a gyermek túlzott előtérbe helyezése már korai életkorban jogosultságérzetet kelthet benne, ami később arrogáns viselkedéshez vezethet. Másrészt, ha a gyermeket mindennek abszolút középpontjává tesszük, az súlyosbíthatja a családi konfliktusokat és közvetlenül megterhelheti a házassági kapcsolatot.
II. A gyermeknevelés legfontosabb szempontjai
Bár a gyermeknevelés számos szempontot magában foglal, az alapvető elvek egyszerűek.Először is, a szülőknek meg kell tanulniuk megérteni gyermeküket – beleértve viselkedésük változásainak és azok okainak felismerését. Csak a fizikai, pszichológiai és érzelmi változások gyors felismerésével lehet megfelelő gondoskodást nyújtani. Másodszor, a szülőknek tisztelniük és tolerálniuk kell gyermeküket, kerülve a kényszert vagy a túlzottan magas elvárásokat. Végül, elengedhetetlen a gyermekkel töltött minőségi idő, amely nagyban elősegíti mind pszichológiai, mind fizikai fejlődését.