Szépségápolásra vágyó hölgyek: a hialuronsav vagy a zsírátültetés költséghatékonyabb? A ragyogó bőr és az öregedésgátlás érdekében melyik a jobb – a hialuronsav vagy a zsír? Zsírátültetés őssejtekkel – megéri a befektetést?
1. kulcsfontosságú pont: 3-5 éven belül a dermális töltőanyagok (például a hialuronsav) 80-90%-a helyettesíthető zsírátültetéssel?
A zsírátültetés az egyik legjelentősebb fejlődésként jelent meg a plasztikai sebészetben az utóbbi időben. A hagyományos töltőanyagokkal (például a hialuronsavval) ellentétben, amelyek allogén, rövid élettartamúak és rendkívül drágák, az autológ zsírátültetés egyértelmű előnyökkel jár. Először is, alapvetően biztonságos, mivel kiküszöböli a kilökődés kockázatát. Másodszor, hatása tartós, élethosszig tartó eredményeket biztosít.Harmadszor, a zsírszövet kinyerése rendkívül kényelmes: a páciens saját testéből, több helyről is kinyerhető, és többször is felhasználható. Negyedszer, a sebészeti beavatkozásokhoz képest minimális traumát okoz. A zsírátültetés meghatározó jellemzője a szövetregeneráló képessége, ami a hialuronsavhoz hasonló töltőanyagokból hiányzik. Amikor zsírszövetet injekcióznak az arcba, például egy öregedő, ráncos, rossz bőrtextúrájú és rugalmasságú páciensnél,a zsírbefecskendezés után a zsírban található zsírszármazékos őssejtek helyreállító és regeneráló tulajdonságukat fejtik ki. Ez a bőr rugalmasságának, tónusának, ragyogásának, hidratáltságának és vastagságának – az egészséges bőr négy alapvető elemének – észrevehető javulásához vezet. Ezek a regeneráló és helyreállító funkciók, amelyek a töltőanyagokban nem találhatók meg, a zsírátültetés legfőbb előnyét jelentik.A zsírszövetből származó őssejtek elősegítik a helyreállítást és a regenerációt, javítva a zsírátültetés túlélési arányát. A jelenlegi zsírátültetési technikáknak nincsenek belső korlátai; a hangsúly inkább a bennük rejlő potenciál teljes kiaknázásán van. A zsírszövet sokrétű előnyei és hatásai miatt – amelyeknek köszönhetően elnyerte a „az emberi test puha aranya” becenevet – a zsírszövetből származó őssejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak. A legfontosabb kutatási területek közé tartozik a terápiás hatás maximalizálása, a proliferáció szabályozása a funkció optimalizálása érdekében, valamint az alkalmazás számszerűsítése. A folyamatos kutatás elengedhetetlen.
Az őssejtek több forrásból származnak, elsősorban a csontvelőből, a köldökzsinórvérből és a perifériás vérből. Ezek a módszerek azonban jelentős traumával vagy etikai aggályokkal járnak, ami korlátozza fejlődésüket. A zsírszövetből származó őssejtek ezzel szemben kiterjedt tárolási forrásokkal és kényelmes gyűjtéssel büszkélkedhetnek. Funkcionalitásuk vetekszik a köldökzsinórvérből és a csontvelőből származó őssejtekével, és figyelemre méltó hatékonyságot mutatnak.Minimálisan invazívak és etikai aggályoktól mentesek, ezért a zsírszövetből nyert őssejtek jelentős potenciállal rendelkeznek más őssejt-típusok felváltására.
A zsírátültetési eljárások során a zsírszövetből nyert őssejtek többféle funkciót is betöltenek. Először is, gyorsan indukálják a környező szövetek érszaporodását, gyorsítva az erek növekedését és javítva a beültetett zsír vérellátását. Ez jelentősen javítja a beültetett szövetek túlélési arányát.Másodszor, a zsírszövetből nyert őssejtek veleszületett reparatív képességekkel rendelkeznek. Amikor patológiás változásokat mutató szövetekbe – például hegekbe – juttatják őket, aktiválják a heggyógyulási mechanizmusokat. Ez a folyamat lágyítja a hegszövetet, fokozatosan csökkenti a hipertrófiás hegeket, és elősegíti a heges területek normál szövetekké való átalakulását. Ezenkívül regeneratív reparatív funkciókat is kifejtenek.Így a transzplantáció után a zsírszövetből származó őssejtek két fő funkciót látnak el: javítják a helyi vérellátást, és kihasználják helyreállító és regeneráló képességeiket.
Harmadik kulcsfontosságú pont: A közelmúltban megjelenő „nano-zsír” technika újszerű előrelépést jelent a zsírszövet-átültetés terén.
A zsírszövetből nyert őssejtek hagyományos alkalmazásai általában két kategóriába sorolhatók. Az első az ex vivo proliferáció és tenyésztés a kivonás után. Különböző szabályozási szempontok miatt a proliferált sejtek emberi testbe való visszahelyezését szigorúan ellenőrzi a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság és az egészségügyi felügyeleti hatóságok, mivel a nemzeti kormányzati szervek szigorú szabályokat alkalmaznak az őssejtek alkalmazására.A második megközelítés a sejtek szaporodás nélküli feldolgozását, az őssejtek koncentrálását jelenti a visszahelyezés előtt. Ennek a módszernek két változata van: az egyik enzimatikus emésztéssel bontja le a nem őssejtes szöveteket, és a maradék zsírszöveti őssejteket koncentrálja az injekcióhoz. A másik, egy új fejlesztés, a nanolipofilling. Ez a technika egyszerű fizikai feldolgozást alkalmaz in vitro a zsírsejtek felbomlasztására, így magasabb koncentrációjú zsírszöveti őssejteket eredményez.Ezt követően közvetlenül visszajuttatják a testbe. Ez a megközelítés elkerüli az enzimatikus emésztéssel és az in vitro sejtproliferációval kapcsolatos problémákat, jobban megfelel a jelenlegi szabályozásoknak, és jelentős gyakorlati előnyökkel jár. Az orvosok ezt a módszert közvetlenül a műtét során alkalmazhatják, a zsír fizikai feldolgozásával nanozsírrá és zsírszöveti őssejtekké alakítva azt az injekció beadása előtt. Amikor a nanozsírt hagyományos zsírral keverik az alkalmazáshoz, jelentős különbség figyelhető meg a túlélési arányokban.A kiváló zsírátültetési eljárásoknál a műtét utáni túlélési arány meghaladhatja a 70%-ot. A nano-zsír implantátumok alkalmazásával azonban ez 85%-ra emelkedhet. Ezzel szemben, ahol a hagyományos zsírátültetés 50-60%-os alacsonyabb sikerrátát eredményez, a nano-zsír alkalmazása 70-80%-ra javíthatja az eredményeket, bizonyíthatóan javítva az adipociták életképességét.
Negyedik kulcsfontosságú pont: A zsír tárolása (kriokonzervált zsír) jelenleg világszerte fejlesztés alatt álló terület.
A múltban a zsírleszívás során kinyert zsírt használat után eldobták, ami jelentős pazarlást jelentett.Ma már a kivonás után töltőanyagként vagy zsírszármazékos őssejtekké dolgozzák fel, hogy újra be lehessen fecskendezni. Felmerül a kérdés: a felesleges zsírszármazékos őssejteket el kell dobni, vagy tárolni kell jövőbeli felhasználás céljából? Ez lesz a jövő évi Zsírkonferencia központi témája – a zsír tárolása, vagy a „zsírbankból” származó zsír újrafelhasználása.Világszerte számos ország elkötelezte magát e terület fejlesztése mellett. Mind a jelenlegi klinikai gyakorlat, mind az alapkutatás támogatja az adipociták kivonását, transzplantációját és tárolását meghatározott hőmérsékleten a hosszabb ideig tartó újrafelhasználás érdekében.A kriokonzervált zsír hatékonysága szinte megegyezik a friss zsíréval. A fejlett technikák ma már lehetővé teszik az adipociták optimális tárolását alacsony hőmérsékleten. Valójában olyan nem fagyasztó kriokonzerválási módszereket fejlesztettek ki, amelyeknél a zsírsejtek nem kristályosodnak. Ez az áttörés hatalmas lehetőségeket nyit meg a begyűjtött zsír jövőbeli újrafelhasználása előtt.