Az év tervei tavasszal kezdődnek, ez az elv az emberi egészségre is érvényes. A tavasz a megújulás évszakát jelenti, amikor a megfelelő napi rutin és az étrend módosítása elengedhetetlen a vitalitás fenntartásához, a jó közérzet megőrzéséhez és a betegségek enyhítéséhez az egész év során. Lényegében a tavasz a legfontosabb évszak az egészség ápolása szempontjából. Mit kell tehát előtérbe helyezni ebben az évszakban?
I. Rövidebb alvási idő
A Belső kánon azt tanácsolja, hogy tavasszal „későn feküdjünk le és korán keljünk fel”, vagyis aludjunk később és keljünk korábban. A tél után a nappalok hosszabbodnak, míg az éjszakák rövidülnek. A Belső kánon elméletének szerint ehhez a természetes nappal-éjszaka ritmushoz kell igazodnunk, azaz mérsékelten csökkentenünk kell az alvást és növelnünk a tevékenységi időt.
Ennek oka, hogy a test yang energiájának termelődése és tárolása szorosan összefügg az alvással. Ébrenlétben a yang energia külsőleg kering, alvás közben pedig belsőleg, a szervekben. Ezért, hogy a test yang energiája a természethez hasonlóan virágozhasson, csökkenteni kell az alvási időt. A túlzott alvás könnyen a yang energia belső stagnálásához vezet, ami akadályozza a „yang táplálása tavasszal és nyáron” elvét.Az ókori orvosok azonban azt is hangsúlyozták, hogy bár a tavasz „későn fekvést és korán kelést” igényel, nem szabad a kakas kakasodása előtt kelni, vagyis 5 óra előtt, és nem szabad éjfél után (Zi óra) aludni, vagyis 11 óra után, mert ez is káros az egészségre.
II. Növelje a fizikai aktivitást
Bár a Sárga Császár Belső Kánonja nem tulajdonít olyan nagy jelentőséget a testmozgásnak, mint a nyugati kultúrák, tavasszal a „gyors léptekkel való sétálást az udvaron” javasolja.Ennek a gyakorlatnak két célja van: először is, a mozgás révén fejleszti a test yang energiáját. Mivel a yang energia aktív, a testmozgás yang melegséget generál, és a mérsékelt fizikai aktivitás táplálja ezt az életerőt, összhangban a tavasz mint a felébredés és a mozgás évszakának lényegével;Másodszor, a természeti környezet friss zöldellő növényzetének megfigyelése segít szabályozni a máj qi-jét, ami a tavaszi egészségmegőrzés egyik alapvető eleme. A Belső kánon szerint a természet sokféle hangja, színe és illata behatolhat az öt zsigeri szervbe, és befolyásolhatja azokat, amelyek mindegyike különálló útvonalakkal rendelkezik. A zöld szín kifejezetten táplálja a májat. Így a zöld növényzet megfigyelése és a testmozgás megnyugtatja és táplálja a májat.
Természetesen ez a szakasz a történelmi kontextusban jelent meg. Az ókori jómódú háztartásokban általában nagy udvarok vagy kertek voltak. Az utazás kényelmetlensége és a laza ruhák elterjedtsége miatt a vidéki kirándulások vagy a reggeli kocogás nem voltak praktikusak. Így az udvaron való sétálás lett a legmegfelelőbb testmozgás.Gao Tongxuan festő a Qing-dinasztia idején írt „A tápláló élet tíz öröme” című értekezésében a „Séta öröme” című fejezetben így ír: „Ha felkelünk, és csendesen sétálunk az udvaron, vagy a fűzfákkal szegélyezett partok és virágágyások mentén kanyargunk, az felfrissíti a szellemet és kitisztítja az elmét.” Ez a tavaszi egészségügyi gyakorlatok egyik példája. Lényege a tavaszi mérsékelt szabadtéri tevékenységek hangsúlyozása.A modern embernek nem kell korlátoznia magát az udvaron való sétálgatásra. A reggeli kocogás, a vidéki kirándulások, a hétvégi sárkányeregetés vagy a hegyi túrázás mind kiváló testmozgási formák. Ezek a tevékenységek hatékonyan elősegítik a yang energia emelkedését és a máj qi sima áramlását, ezáltal segítve a tavasszal gyakori betegség, a depresszió megelőzését.