A fóbiák a mindennapi életben gyakori pszichológiai rendellenességek, amelyek súlyosan aláássák a mentális jólétet és jelentős károkat okoznak. Mégis sokan triviálisnak tartják őket. Ma a fóbiák veszélyeit vizsgáljuk.Kerüli a falak megérintését, és kikerüli az olyan tárgyakat, mint a köpőcsészék és a bútorok. Retteg a szomszédok látogatásától, és miután azok elmentek, gondosan fertőtleníti minden felületet, amit megérintettek vagy amire leültek.
Az igazság az, hogy a pszichológiai félelem gyakran nagyobb kárt okoz az egészségnek. Különösen az idősek körében a hosszan tartó aggodalom, frusztráció és nyugtalanság felgyorsítja az öregedés és a halálozás ütemét. Ráadásul ez az egész háztartásra árnyékot vet, és megzavarja a családi életet. Azok számára, akik hosszú életet és jó közérzetet szeretnének, elengedhetetlen, hogy elfogadják az élet természetes menetét, és megfelelő perspektívából tekintsék a halált. Kerülni kell az önmagunknak okozott szorongást és az alaptalan gyanút.
Szakértők szerint jelenleg a rákos betegek harminc százaléka szó szerint „halálra rémülve” hal meg. Ezenkívül a rákos betegek hetven-nyolcvan százaléka (a legmagasabb arány az idősek körében) pszichológiai stressztől szenved, amely elsősorban depresszió, szorongás, ingerlékenység és félelem formájában nyilvánul meg.
Miben különbözik ez a szokásos félelemtől?
A fóbiás betegek pszichológiai tünetei jelentősen eltérnek a normális félelemre adott reakcióktól. Erős félelmet éreznek bizonyos tárgyak vagy helyzetek iránt, ahol a félelem súlyossága alig áll kapcsolatban a tényleges veszéllyel. Ez a rendkívüli intenzitás éles kontrasztot képez a tipikus emberi reakciókkal, és gyakran érthetetlennek tűnik mások számára.Például egyesek extrém félelmet éreznek a madarak láttán, és akár egyetlen toll láttán is teljes pánikba esnek. Szívdobogás, izzadás, szédülés, mellkasi szorító érzés és heves kerülő magatartás jelentkezhet náluk.A félelmetes tárgyakkal vagy helyzetekkel való találkozáskor a betegek feszültséget és nyugtalanságot éreznek. Az ilyen kiváltó tényezőknek való ismételt kitettség elősegíti a várakozási szorongást. A szorongás, a feszültség és a nyugtalanság érzése arra készteti a betegeket, hogy elkerüljék a tárgyakat vagy a környezetet, ami ismétlődő vagy tartós elkerüléshez vezet. Bár gyakran tudatában vannak annak, hogy félelmi reakciójuk túlzott vagy felesleges, nem képesek önkontrollra.
Hogyan kezelik a fóbiát?
1. Pozitív önmegerősítés
Minden reggel és este álljon a tükör elé, és mondja ki: „Elfogadom magam, hiszek magamban!” Ezzel a pozitív pszichológiai önszuggesztióval tanulja meg elfogadni önmagát, és ápolja önbizalmát.
2. Szisztematikus deszenzitizációs tréning
A változás ritkán történik egyik napról a másikra; ez egy fokozatos folyamat, amely lépésről lépésre halad előre a pszichológiai feszültség leküzdése érdekében.
3. Nagy személyiségek életrajzainak olvasása
Olvassa el híres személyiségek életrajzait, és merítsen inspirációt fejlődésük és eredményeik útjából, hogy bátorságot és önbizalmat szerezzen a változás elfogadásához.
4. Relaxációs és meditációs tréning
Keressen egy csendes, zavartalan helyet. Üljön le kényelmesen, csukja be a szemét, és képzelje el magát egy nyugodt környezetben, zöld hegyek és árnyas fák között, hagyva, hogy elméje megnyugodjon.
A fóbiák kezelésekor tartson fenn optimista hozzáállást és önbizalmat, és kitartóan folytassa a kezelést. Súlyos tünetekkel küzdő betegek haladéktalanul keressenek segítséget pszichológustól, vagy kombinálják a terápiát megfelelő gyógyszeres kezeléssel.
5. A figyelem átirányítása
Váltson a félelmetes tárgyról egy nem kapcsolódó ingerre. Például egyes gyermekek rettegnek az injekciótól, de orvosi kezeléshez szükségük van rá. Az injekció beadása közben az egészségügyi személyzet a gyermek figyelmét a falon lévő képekre irányíthatja, vagy adhat neki egy kis játékot, így a figyelme a beavatkozás helyett ezekre a figyelemelterelő dolgokra összpontosul, ami enyhíti a félelmét. Ez viszonylag hatékony módszernek bizonyul.