Az akadémiai képesítések magukban foglalják az intézményt, a tudományágat és a fokozatot. Ha valakinek a képesítései nem optimálisak, a javító lehetőségek között szerepel a külföldi tanulmányok vagy a hazai posztgraduális programok, amelyekkel a korábban elért hiányosságokat a legmagasabb fokozattal lehet „kiegyenlíteni”. Különösen most, hogy a hazai kutatóintézetek bővítik a felvételi lehetőségeket – a részmunkaidős mesterképzésektől az iparágra fókuszáló mesterképzésekig –, sokféle út létezik ahhoz, hogy neves intézményekben, keresett tudományágakban szerezzenek mesterfokozatot.Egy másik megközelítés az, hogy kevésbé szigorú akadémiai követelményekkel járó pozíciókat keresünk, például bizonyos szolgáltatóipari ágazatokban, nagy technológiai cégeknél vagy északnyugat-kínai regionális vállalkozásoknál. Ezek az ágazatok, amelyek tehetséghiánnyal küzdenek, gyakran kevésbé helyeznek hangsúlyt a formális képesítésekre. Az ilyen környezetben szerzett jelentős tapasztalat előnyös lehet, mivel a „tapasztalat” gyakran nagyobb súllyal esik latba, mint az „akadémiai képesítések”.
Szakmai képesítés
A jog, a könyvelés és az egészségügy mellett, ahol gyakorlati engedély szükséges, további hét szektor – a pénzügy, az információs technológia, az ingatlan, a szépségápolás, a vendéglátás, a fitnesz és a gyártáson belüli környezetvédelmi higiénia – is fokozatosan bevezeti a képesítési követelményeket. Ha az akadémiai képesítése nem ideális, a szakmai képesítés kompenzálhatja ezt a hiányosságot.
Szakmai készségek
A tanulmányok során elsajátított szakterület csupán az első lépés a szakmai pályafutáson. Sok iparág-specifikus készséget nem lehet az iskolában tanítani, azokat gyakorlati munkatapasztalatok révén kell elsajátítani.Ezért a kezdeti „gyakornoki szakaszban” a javadalmazásnak másodlagos szerepet kell játszania a tanulási lehetőségekhez képest. Tekintse munkahelyét tanulmányai kiterjesztésének, feletteseit és idősebb kollégáit mentorainak, és szívja magába a tudást, mint egy szivacs. Csak így építhet szilárd alapot szakmai szakértelméhez.Ami egykor „szakosodott készségnek” számított, ma már „korlátozott készségnek” minősül, mivel túlkínálat van az egy területen jártas szakemberekből. Ha több területen is szakosodsz, versenyelőnyre tehetsz szert.
Hallgatás, beszéd, olvasás, írás és számolás
Japánban az utóbbi években rendkívül népszerűvé váltak azok a könyvek, amelyek az irodai dolgozóknak tanítják, hogyan fejlesszék „íráskészségüket”, „nyelvtudásukat” és „számolási készségüket”. Hasonlóképpen, a szakembereknek szóló útmutatók, amelyek „megfelelő beszélgetési technikákat”, a tiszteletteljes kifejezések helyes használatát és a telefonos illemtan szabályait tanítják, szintén a bestseller listák élére kerültek.Még a metróban is láthatók olyan utasok, akik gyermekek IQ-tesztjeire emlékeztető képeskönyveket bújnak, amelyek állítólag az agyi aktivitás stimulálására, valamint a logikai gondolkodás és a számolási készségek fejlesztésére szolgálnak.
A hallgatás, a beszéd, az olvasás, az írás és a számolás olyan alapvető képességek, amelyeket mindenkinek gyermekkortól kezdve el kell sajátítania. Ez az öt készség mind a mindennapi életben, mind a szakmai környezetben elengedhetetlen, azonban a fiatalabb generáció körében ezek terén egyértelmű visszafejlődés tapasztalható.Sok vezető panaszkodik, hogy az új alkalmazottak e-mailjei összefüggéstelenek és érthetetlenek. A marketingigazgatók megfigyelik, hogy bár a fiatalabb generáció tele van kreativitással, nehezen tudnak megfelelő szövegeket írni. Ráadásul a feletteseiket megdöbbenti a feladatokhoz való illogikus, értelmetlen hozzáállásuk és durva, udvariatlan beszédmódjuk.
A hagyományos írás- és számolási készségeken túl az irodai szoftverek ismerete is új alapvető követelmény lett. Sok vállalat feltételezi, hogy a fiatalabb generáció a digitális korban nőtt fel, ezért ritkán határozza meg a szoftveres ismereteket az álláshirdetésekben. Csak a felvétel után derül ki, hogy az új munkavállalók jelentős része nem rendelkezik alapvető PowerPoint- vagy Excel-ismeretekkel, néhányan még egyszerű táblázatokat sem tudnak készíteni a Word segítségével.
Összefoglalva: az írásbeli kommunikációs készségek, a verbális kommunikációs készségek, az idegennyelv-ismeret, a számolási készség, a logikai gondolkodás és az irodai szoftverek használatának jártassága olyan alapvető munkahelyi kompetenciák, amelyeket nem szabad alábecsülni.
Személyiségjegyek
„A jellem határozza meg a sorsot” – ez a mondás nem is lehetne találóbb, ha a munkát kereső friss diplomásokra alkalmazzuk.Sok munkáltató tapasztalta már a „szamóca generáció” hiányosságait: a nehézségek elviselésének képtelenségét, az alacsony stressztűrő képességet és a kudarcokhoz való alkalmazkodási képtelenséget, a csapatszellem hiányát, az alacsony lojalitást és felelősségérzetet, valamint a kiválóságra való törekvéshez szükséges motiváció hiányát. Ezért a toborzás során nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyiségjegyekre, és a „3QVeryMuch” elvet alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy egyensúlyt teremtenek az IQ (intelligencia-hányados = szakmai készségek),EQ-ra (érzelmi intelligencia) és AQ-ra (adversitás-intelligencia). A személyiségjegyek alkalmassági tesztek, tanórán kívüli tevékenységek és az interjún tanúsított magatartás alapján válnak nyilvánvalóvá.
Míg a technológiai szektor alapvetően a szakmai ismereteket tartja szem előtt, a termékfejlesztés során, ahol gyakran éjjel-nappal tartó elkötelezettségre van szükség, a mérnökök kitartása és rugalmassága bizonyul döntő fontosságúnak.A szolgáltatóiparban a személyiségjegyek közvetlenül meghatározzák a szolgáltatás minőségét. A legtöbb szektor olyan alkalmazottakat keres, akik finom empátiával, vidám lelkesedéssel és megközelíthetőséggel rendelkeznek, valamint türelmesek a folyamatos kommunikáció és koordináció terén.A tapasztalatok mélysége határozza meg, hogy kulcsszereplővé válsz-e, vagy csupán egy fogaskerék leszel a gépezetben. A társadalomba újonnan belépők számára értékes tapasztalatot jelentenek a klubtevékenységek, az alkalmi munkák, a szakmai gyakorlatok, az egyetemen belüli és kívüli versenyek, a külföldi tanulmányutak és a kutatási projektek. A munkahelyi újoncok számára a feletteseik által kijelölt, ismeretlen feladatok nem jelenthetnek visszatartó erőt. Inkább aktívan keressék a lehetőségeket, hogy különböző projektekben és külföldi megbízatásokban vegyenek részt, hogy több szakmai tapasztalatot szerezzenek.
Hálózatépítés
A kapcsolatok gyakran váratlan pillanatokban nyújtanak váratlan segítséget. Azonban az ilyen „jótékonyság” nem jön létre a semmiből; az embernek szorgalmasan kell ápolnia a kapcsolatait, és kerülnie kell a túlzott szelektálást.A hálózatépítés egy kölcsönösen előnyös, „kölcsönös prosperitáson” alapuló kapcsolat. Mielőtt mások segítségét kérné, ápolja saját „értékajánlatát” – adni kell, mielőtt kapni lehet. Továbbá, az interperszonális dinamikák másik tanulsága a 360 fokos harmonikus kapcsolatok kiépítésében rejlik. Ez magában foglalja a kollégákat, a vezetőket, az alárendelteket és az ügyfeleket. Még ha nem is barátok, legalább kerüljék az ellenségek kialakítását és a bonyolult irodai politikába való belekeveredést.