Karrier szakértők elemzése szerint a munkahelyre újonnan belépők hajlamosak áldozattá válni, mert a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok gyakran idealizált elvárásokat támasztanak másokkal szemben, és nagy hangsúlyt fektetnek saját érzéseikre. Amikor felfedezik a valóság és elvárásaik közötti eltéréseket, mély csalódást élnek át, ami pszichológiai disszonanciához és frusztrációhoz vezet. A szocializáció az a folyamat, amelynek során egy egyén, mint természetes személy, társadalmi lénnyé fejlődik.Egyes tudósok szerint az egyének a szocializáció és az internalizáció révén szereznek társadalmi ismereteket, készségeket, normákat és értékeket, miközben egyúttal személyiségüket is fejlesztik és pszichológiai tulajdonságaikat is finomítják. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a társadalom tagjává váljanak, a társadalmi kultúrát továbbadják és alkalmazkodjanak a társadalmi élethez – ez egy egységes folyamat, amely magában foglalja a tanulást, az alkalmazkodást, a részvételt és a társadalomra gyakorolt hatást. A pszichológusok ezt a szakaszt a fiatalok „pszichológiai elválasztásának” nevezik, amelyet „második születésnek” is neveznek.
Az egyetemet frissen végzett hallgatók, akik éppen kiléptek az akadémiai világból és beléptek a társadalomba, szocializációs folyamatuk kritikus pontján állnak.Az egyetemi diplomások szocializációja egyedi jellemzőkkel bír. Ez összefüggésben áll a szocializációs folyamaton belüli különleges helyzetükkel: először is, magas szintű akadémiai végzettséggel és nagy intellektuális képességekkel rendelkeznek; másodszor, olyan szocializációs feladatokkal és felelősségekkel bízzák meg őket, amelyek nagyobb szakértelmet és önhatékonyságot igényelnek, mint az átlagos lakosságtól; harmadszor, a társadalom fokozott elvárásokat támaszt velük szemben, hogy felelősségteljesen töltsék be társadalmi szerepeiket.
A frissen diplomázott, a munkaerőpiacra lépő fiatalok hajlamosak idealizálni az életet és a munkát, ami pszichológiai disszonanciához vezet, ami elkerülhetetlenül különböző komplikációkat okoz. Idealista szemüvegen keresztül nézik az interperszonális interakciókat, szennyeződésektől mentes kapcsolatokat keresnek, miközben másokat irreális elvárásoknak vetnek alá. A eltérések felfedezése elkerülhetetlenül mély csalódást szül, ami könnyen frusztrációt vált ki.
Minden egyénnek megvannak a maga rögzült érzelmi feldolgozási mintái.Ha egy újonc folyamatosan olyan pillanatokat választ, amikor a kollégák már eleve ingerültek, hogy olyan kérdéseket vet fel, amelyek tovább rontják a hangulatot, akkor nem sokára áldozattá válik. Ha az érzékeny témák felvetése előtt átgondoljuk mások érzelmi aknamezőit, akkor az ilyen beszélgetések kevésbé lehetnek feszültségkeltőek. Nem az áldozattá válás a probléma, hanem az, hogy hogyan növekszünk az ilyen tapasztalatok révén.Sok fiatal szakember szembesül kudarcokkal a munkahelyén. Miután elhagyják a pozíciójukat, gyakran magukat okolják, fokozatosan elveszítik önbizalmukat, sőt, a bátorságukat is, hogy új állást keressenek. Hogyan lehet helyreállítani a munkahelyi önbizalmat és megtalálni a helyünket a szakmai világban?