Az álmatlan éjszakák után az ember felkel, és mély karikákkal a szeme alatt találja magát – hogyan ne lenne bosszús?
A kutatások szerint a dohányosok négyszer nagyobb valószínűséggel panaszkodnak rossz éjszakai alvási minőségre, mint a nem dohányzók. Miért ez a nyugtalanság? Lehet, hogy az éjszakai nikotinelvonás okozza, ami miatt az ember forgolódik az ágyban. Sajnos a rossz alvás nem kedvez a jó megjelenésnek.
Korai öregedés és ráncok
Mindenki csodálja az öregedő vonásokat? A tiszteletreméltó idősek esetében a válasz egyértelműen igen. De amikor a ráncok korán megjelennek egy fiatal dohányos arcán, azok aligha jelzik a bölcsességet. És ez nem csupán feltételezés. A szakértők egyhangúlag egyetértenek abban, hogy a dohányzás gyorsítja az öregedést; átlagosan a dohányosok körülbelül 1,4 évvel idősebbnek tűnnek, mint nem dohányzó társaik.
Miért jelennek meg idő előtt a ráncok? A dohányzás gátolja a véráramlást, ezáltal rontva a bőrszövet egészséges rugalmasságát.
Hajhullás
Mintha a ráncok nem lennének elég, a dohányzás a haj minőségét is rontja. A szakértők úgy vélik, hogy a dohányban található mérgező vegyi anyagok károsítják a hajhagymák DNS-ét, miközben sejtkárosító szabad gyököket termelnek.
A következmény? A dohányosok hajszálai vékonyabbak, mint a nem dohányzóké, és gyorsabban őszülnek, feltéve, hogy egyáltalán marad hajuk.
Egy 2007-es tajvani tanulmány kimutatta, hogy még az öregedés és a genetika egyéb kopaszodási kockázati tényezőit is figyelembe véve a férfi dohányosok hajhullásának valószínűsége kétszer akkora, mint a nem dohányzóké.
Pikkelysömör
Igazság szerint a pikkelysömör – egy autoimmun bőrbetegség – dohányzás nélkül is előfordulhat. Ha azonban dohányzik, akkor jelentősen megnő a kockázata ennek a pikkelyes bőrbetegségnek a kialakulásának.
Egy 2007-es tanulmány szerint tíz évig napi egy csomag cigaretta elszívása 20%-kal növeli a pikkelysömör kockázatát;A kockázat 11-20 év alatt 60%-kal nő, és húsz év után több mint kétszeresére emelkedik. Ráadásul még a passzív dohányzásnak kitett terhes nők és gyermekek is fokozottan hajlamosak rá. Fogvesztés A dohányzás növeli a különböző fogászati problémák, például a szájüregi rák és a fogágybetegségek kockázatát.A Journal of Clinical Periodontology folyóiratban 2005-ben megjelent brit tanulmány szerint a dohányosoknál hatszor nagyobb a valószínűsége a fogágybetegség kialakulásának, amely fogvesztéshez vezethet. Sárgás fogak Nem vágyik hollywoodi sztárokhoz hasonló ragyogó fehér fogakra? Ha dohányzik, búcsút inthet ennek az álomnak.
A cigarettában található nikotin foltokat okoz a fogakon. Tehát a cigaretta egyre növekvő költségei mellett a fogfehérítést is be kell számolnia a napi kiadásaiba. Az Egyesült Államokban a professzionális fogtisztítás átlagosan 500–1000 dollárba (a jelenlegi árfolyamon körülbelül 329–658 fontba) kerül.
Szürkehályog
Az amerikaiak több mint fele 80 éves kora előtt valamilyen mértékű szürkehályogot fejleszt ki. A dohányzás növeli a lencsén jelentkező oxidatív stresszt, ami fokozza ezt a kockázatot.
A kutatások szerint a tartós dohányzás 22%-kal növeli a szürkehályog eltávolító műtét szükségességének kockázatát. Azonban soha nem késő abbahagyni a dohányzást. A cigarettafogyasztás mennyisége sokkal fontosabb, mint a dohányzás időtartama.
Sárga ujjak
A cigaretta nikotintartalma nemcsak a fogakat (és a falakat) barnává színezi, hanem az ujjak és a körmök sárgulásáról is híres.
Egy gyors online keresés számos házi gyógymódot mutat, például citromlevet, fehérítőt vagy acélszivaccsal való dörzsölést.Ez nem fáj?
Elvesztett ragyogás
Észrevetted már, hogy a dohányosok egykor szép bőre elszürkül? Ez nem véletlen. Egy 1985-ös tanulmány a „dohányos arc” kifejezést alkotta meg a dohányzás okozta arcvonások, például a ráncok, a kimerültség és a fakó bőr leírására.
A cigarettafüstben található szén-monoxid kiszorítja a bőrt oxigénből, míg a nikotin csökkenti a véráramlást, ami a bőr kiszáradásához és színének elvesztéséhez vezet. Ugyanakkor a dohányzás számos tápanyagot kimerít, többek között a C-vitamint, amely védi és helyrehozza a bőr károsodásait.
Lassú sebgyógyulás
Több tanulmány is kimutatta, hogy a dohányosok kevésbé hatékonyan gyógyulnak meg olyan sebészeti beavatkozások után, mint az arcplasztika, a foghúzás és a fogágysebészet.
Ezért, ha a dohányzás ráncokat okoz az arcán, azok kozmetikai sebészeti beavatkozással történő korrekciója lényegesen nehezebb, mint a nem dohányzók esetében. A sebészek akár meg is tagadhatják a műtétet, amíg nem vállalja, hogy leszokik a dohányzásról.
Szemölcsök
Nem teljesen tisztázott okokból a dohányosok hajlamosabbak a humán papillomavírus (HPV) fertőzésére, amely szemölcsöket, többek között genitális szemölcsöket okozhat.
Bár a genitális szemölcsök elsősorban a HPV-vel való szexuális érintkezés útján terjednek, a dohányzás továbbra is kockázati tényező. Egy tanulmány megállapította, hogy még a szexuális partnerek számát is figyelembe véve a dohányzó nők közel háromszor nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg a vírussal, mint a nem dohányzók.
Bőrrák
A dohányzás a tüdő-, torok-, száj- és nyelőcsőrákot befolyásoló fő rákkeltő tényező. Nem meglepő, hogy a bőrrák kockázatát is növeli.
Egy 2001-es tanulmány szerint a dohányosok kétszer nagyobb kockázatnak vannak kitéve a laphámsejtes karcinóma (a második leggyakoribb bőrrák) antigének kimutatására, mint a nem dohányzók.
Striák
A dohányban található nikotin károsítja a bőr rostjait és kötőszövetét, csökkentve annak rugalmasságát és ellenálló képességét.
A striák vörös csíkokként jelennek meg a bőrön, később ezüstös színűvé válnak, és gyors súlygyarapodás idején alakulnak ki. Bár bárkinél előfordulhatnak, aki gyors súlygyarapodáson megy keresztül – például terhes nőknél –, a dohányzás jelentősen hozzájárul a kialakulásukhoz.
Hegek
A nikotin összehúzza az ereket, csökkentve azok átmérőjét és korlátozva az oxigénben gazdag vér áramlását az arc vagy más területek kapillárisaiba.
Ez azt jelenti, hogy a dohányosok sebjei lassabban gyógyulnak, mint a nem dohányzóké, és a hegek általában nagyobbak és vörösebbek.
Hasi zsír
A cigaretta csökkenti az étvágyat, ezért a dohányosok gyakran kevesebbet nyomnak, mint a nem dohányzók. Egy 2009-es holland tanulmány azonban megállapította, hogy a dohányosok több zsigeri zsírral rendelkeznek, mint a nem dohányzók. Ez a mély zsír a szervek körül halmozódik fel, elsősorban a has felső részén, ami végső soron növeli más betegségek, például a cukorbetegség kockázatát.