38 éves banki alkalmazott vagyok. Családi életem viszonylag gondtalan, de a munkahelyi nyomás hatalmas. Az egyik nap teljesítményértékelés, a másik nap értékelés – testem és lelkem állandóan feszültségben van.Az év eleje óta úgy érzem, mintha megváltoztam volna. Rettegek a munkába járástól, nehezen tudok lelkesedni bármiért is, és állandóan ingerlékeny vagyok. A legapróbb dolgok is ellenőrizhetetlen dühkitöréseket válthatnak ki belőlem. Az utóbbi időben állandóan rossz a hangulatom. Éjszaka nehezen alszom, reggel nehezen kelek fel, és állandó izomfeszültséget érzek, nem tudok ellazulni. Állandó szorító érzés van a mellkasomban – valóban úgy érzem, hogy kiégtem a munkámban. Nem tudom, mi a bajom. Többször is jártam kórházban, de az orvosok nem találtak semmilyen fizikai problémát.Rettegek, nem tudom, milyen betegségem lehet. Szakértői értelmezés: Leírása alapján Ön valószínűleg szorongásos zavarban szenved. A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichológiai állapotok közé tartoznak, bármely életkorban előfordulhatnak, bár leggyakrabban a középkorúaknál jelentkeznek – különösen a mai, egyre fokozódó szakmai nyomás mellett. Tipikus tünetei az idegesség, a nyugtalanság, a szívdobogás, a légszomj, az álmatlanság és egyéb fizikai kellemetlenségek.A szorongásos zavarokat gyakran pszichológiai nyomás és stresszes helyzetek váltják ki, például tanulmányi előrehaladás, vizsgák, interperszonális kapcsolatok, karrier és pénzügyi nyomás, vagy házassági és szexuális problémák. Ugyanakkor pusztán a veszély és fenyegetések elképzelése vagy előrejelzése is kiválthatja őket.Az Ön állapota úgy tűnik, hogy túlzott munkaterheléshez kapcsolódik. A média gyakran tárgyalja a „szakmai kiégés” témáját, amely lényegében a túlzott munkaterhelésből fakadó krónikus szorongásos állapot. Az érintett személyek gyakran fizikailag és mentálisan is kimerülteknek érzik magukat a munkájuk miatt, ezért használják a kiégés kifejezést.
A kutatások azt mutatják, hogy a krónikus munkával kapcsolatos szorongás Kínában elterjedt foglalkozási veszélyt jelent, és bizonyos szakmák – amelyekre a tartós túlterhelés vagy az intenzív verseny jellemző – különösen hajlamosak a kiégésre.A szerző 100 pénzügyi, ingatlan- és reklám/médiaipari szakember nő fizikai és mentális egészségéről végzett felmérést. Az eredmények szerint a válaszadók 66%-a több, közepes vagy annál súlyosabb pszichológiai tünetet mutatott, például szorongást, depressziót, rögeszmés-kényszeres tendenciákat és fokozott érzékenységet az interperszonális kapcsolatokban. Ezek közül 38% súlyos tüneteket mutatott, amelyek jelentősen eltértek a normális szinttől.
Az Ön helyzetével kapcsolatban a következő ajánlásokat tesszük:
1. Kezdje azzal, hogy ismereteket szerez a mentális és fizikai egészségről, megértve a test szervei és az érzelmi/pszichológiai stressz közötti kapcsolatot. Az, hogy felismeri, nincs alapvető fizikai betegsége, nagyban segíthet az érzelmi distressz és a nyomás ördögi körének megtörésében.
2. Tanuljon meg alkalmazkodni és ellazítani a lelkiállapotát a mindennapi életben és a munkában, hogy felszabadítsa a nyomást. Az olyan tevékenységek, mint a testmozgás, a beszélgetés, az éneklés és a mély légzés jótékony hatással lehetnek. A testmozgás és az éneklés felszabadítja a pszichológiai nyomást, javítja az agy oxigénellátását, növeli az élet elégedettségét és erősíti a pszichológiai szabályozó képességeket. A rendszeres beszélgetés és a barátaival és családtagjaival való bizalmaskodás segít egy erős társadalmi támogató rendszer kiépítésében, amely lehetővé teszi a stressz és a negatív érzelmek időben történő felszabadítását, ezáltal enyhítve a feszültséget és a nyomást.
A mély légzés kiváló pszichológiai stresszszabályozó technika, amelyet könnyen gyakorolhatunk a mindennapi munka vagy élet során. Minden alkalommal lassan lélegezzünk be levegőt a tüdő maximális kapacitásáig, tartsuk vissza rövid ideig, majd fokozatosan és teljesen lélegezzünk ki. Ez a folyamat hatékonyan egyensúlyba hozza a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszert, fokozatosan ellazítva a feszült izmokat.
3. Bizonyos szorongásos zavarok kialakulása gyakran összefügg a személyiségjegyekkel és a gondolkodásmóddal. A betegek hajlamosak lehetnek túlzott aggódásra vagy túlzott óvatosságra a munkában és a mindennapi életben. Ezeknek a tendenciáknak a tisztázása és kiigazítása elengedhetetlen a pszichológiai stressz tényleges megszüntetéséhez.
4. Ha a szorongásos tünetek ezeknek az önkezelési technikáknak a ellenére is fennállnak, pszichológiai tanácsadás és terápia igénybevétele, vagy akár szorongáscsökkentő gyógyszerek szedésének fontolóra vétele is szükséges lehet.
(A fenti tartalom kizárólagos felhasználási jogát a Family Doctor Online birtokolja. A jogosulatlan reprodukció tilos.)