A cikk elején vegyünk egy példát: Egy férfi teljesen elégedetlen volt a munkájával. Egy barátjának így panaszkodott: „A főnököm egyáltalán nem tart számon. Egyik napon majd az asztalra csapok, és azonnal felmondok.”A barátja így válaszolt: „Teljesen megértetted már a kereskedelmi vállalat belső működését? Elsajátítottad már a nemzetközi kereskedelem összes fortélyát?” A férfi így felelt: „Nem!” A barátja így szólt: „Egy úriember bosszúja három évet is várhat. Azt javaslom, hogy alaposan sajátítsd el a vállalat minden kereskedelmi technikáját, kereskedelmi dokumentumát és szervezeti felépítését. Tanulj meg még a fénymásoló kisebb hibáinak kijavítását is, aztán mondj fel.”A barátja folytatta: „Használd a céget ingyenes gyakorlóterepként. Ha mindent elsajátítottál, lépj ki. Így mind a haragodat kiadhatod, mind pedig értékes készségeket szerezhetsz.” A férfi megfogadta barátja tanácsát, csendben figyelte és tanult. Munka után is az irodában maradt, és tanulmányozta, hogyan kell kereskedelmi dokumentumokat szerkeszteni.Egy évvel később a barátja véletlenül találkozott vele, és megkérdezte: „Mostanra már valószínűleg mindent elsajátítottál. Készen állsz, hogy becsapd az ajtót és kilépj?” De ő így válaszolt: „Nos, az elmúlt hat hónapban észrevettem, hogy a főnök új szemmel kezdett rám nézni. Nemrégiben fontos feladatokat bízott rám, előléptetett és fizetésemelést is kaptam. A cég feltörekvő csillagává váltam! Miért mennék el most?”„Láttam, hogy ez fog történni!” – válaszolta mosolyogva a barátja. „A főnököd korábban nem értékelte a képességeidet, mert hiányosak voltak, de te nem tettél semmit, hogy fejlődj. Ahelyett, hogy elgondolkodtál volna a saját képességeiden, csak a főnököd hozzáállásán panaszkodtál – ez egy gyakori hiba, amit az emberek elkövetnek!”Tan Xiaofang vállalati tréner ezzel a történettel azt a tanulságot osztja meg, hogy minden szakembernek meg kell tanulnia „a panaszokat ambícióvá alakítani”. Ez elképzelhetetlen változásokat hozhat az életedbe, teljesebbé és kiteljesedettebbé téve azt.Ahogy egy filozófus megfigyelte: „A világban két dolog van a leginkább: szegények és elégedetlenek. Közöttük pedig egy tyúk-tojás kapcsolat áll fenn – a szegénység (panasz) elégedetlenséget (szegénységet) szül, míg az elégedetlenség (szegénység) viszont szegénységet (panaszt) szül.Minél szegényebbek az emberek, annál többet panaszkodnak; minél többet panaszkodnak, annál szegényebbek lesznek.” Bár ez kissé leegyszerűsített, igazságot tartalmaz: panaszkodunk, mert hisszük, hogy ez előnyökkel jár – szimpátiával, megerősítéssel, felsőbbrendűség érzésével. De ahogy a filozófus megjegyezte, a panaszkodással nemcsak szegényebbé válunk, hanem egy sor problémát is magunkra vonzunk. Végül mi magunk leszünk a panaszkodás legnagyobb áldozatai.