Athéni orvosi szakértők elemzése szerint a rendszeres délutáni szundítás pozitív hatással van a szívkoszorúér-betegségek és a szívinfarktus megelőzésére. Kutatások kimutatták, hogy az éjszakai alvás időtartama és a szívkoszorúér-betegségek előfordulása között nincs különösebb összefüggés. Azonban bizonyítékok arra utalnak, hogy a fél órát meghaladó szundítás csökkentheti a szívkoszorúér-betegségek előfordulását.Közel száz szívbeteg és egy azonos méretű kontrollcsoport megfigyelése alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a napi 30 perces szundítás 30%-kal csökkentheti a koszorúér-betegségek előfordulását. Brit tudósok mélyreható kutatást végeztek a szundítás hosszú távú hatásairól, és optimistán arra a következtetésre jutottak, hogy a fél óránál hosszabb szundítás lehetővé teszi a koszorúerek pihenését, ezáltal potenciálisan elkerülhetővé téve a szívrohamokat. A hosszabb szundítás tovább csökkenti a koszorúér-betegségek előfordulását.Kétségtelen, hogy a délutáni alvás jótékony hatással van az egészségre, mivel enyhíti a feszültséget, megelőzi a betegségeket és elősegíti a hosszú élettartamot.
Ha lehetséges, engedjen a délutáni alvás iránti vágyának!
A legtöbb ember szívesen szundítana ebéd után, ha lehetősége lenne rá. Ez nem lustaság, hanem a testünk természetes cirkadián ritmusának működése. A délutáni alvás pontosan ennek a biológiai ritmusnak a védelmét szolgálja.
A Floridai Egyetem alváskutatója szerint a délutáni alvás fokozatosan az ember önmegőrzésének egyik formájává fejlődött. Kezdetben valószínűleg a déli nap elől való menekülés eszköze volt, később pedig szokássá vált. Az akkori emberek meleg éghajlati övezetekben éltek, ahol a túléléshez elengedhetetlen volt a szabadtéri munka. Így a délutáni alvás a hőhullámok hatásait elkerülő stratégiaként jelent meg.
Bár egy kisebbség egy bizonyos ponton felhagyott a délutáni szundítással, a többség kénytelen volt feladni ezt a „kényeztetést”. Ha a felhagyás csak ideiglenes, akkor a körülmények megengedése esetén újra felveszik ezt a szokást. Ösztönözni kell az idő ésszerű beosztását, biztosítva, hogy a délutáni szundítás továbbra is lehetséges legyen, és ne kerüljön háttérbe. Az embernek törekednie kell arra, hogy kielégítse a délutáni szundítás iránti vágyát, és örömét lelje benne.
A délutáni szundítás időzítése és módszere
A délutáni szundítás jótékony hatással van az egészségre, mivel pótolja az alváshiányt, fenntartja az életerőt és csökkenti bizonyos betegségek előfordulását.A szundítás hatékonysága az időzítésétől és időtartamától függ. Kutatások szerint a déli alvás optimális időszaka vagy reggel ébredés után nyolc órával, vagy este lefekvés előtt nyolc órával van, vagyis a természetes éberségcsökkenés idején. Egy órás szundítás ezekben a fázisokban lehetővé teszi az agy pihenését, helyreállítva a fizikai erőnlétet.
A hosszabb szundításnak nincs előnye, sőt, a hosszabb szundítás után az ember gyakran még fáradtabbnak érzi magát. Néhányan rendszeresen ülve szundítanak, ami nem hatékony a fáradtság enyhítésére. Alvás közben a vérkeringés lelassul, csökkentve a fej vérellátását. Az ülő helyzetben való szundítás tovább csökkenti az agy vérellátását, ami szédülés, homályos látás és gyengeséghez vezet – ezek mind az agyi hipoxia és ischaemia tünetei.A fej párnára támasztása az asztalra hajolva szintén rossz szokás, mivel nyomást gyakorol a szemgolyókra. Idővel ez szemproblémákhoz vezethet. Ezért a szundítás megfelelő időtartamának és módszerének elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az egészség megőrzésének hatékony eszközeként szolgáljon.