Gondot okozhatnak Önnek a mindennapi élet apróbb problémái? Például, ha folyamatosan azt hiszi, hogy csörög vagy rezeg a mobiltelefonja, és többször is ellenőrzi, mert attól tart, hogy lemarad egy azonnal válaszra váró üzenetről; ha nyugtalanul érzi magát, ha otthonról elindul a telefonja nélkül; vagy ha nem nyugszik meg, amíg le nem töröl egy kissé piszkos felületet.
Ha felismeri ezeket a viselkedésformákat, figyeljen oda – lehet, hogy kényszerbetegségben szenved.
Pszichológiai szempontból „kényszeres viselkedésnek” nevezik ezeket a viselkedésformákat, amelyek során az ember folyamatosan felesleges cselekvéseket hajt végre, például állandóan ellenőrzi, dörzsöli, számolja vagy rituális mozdulatokat végez.A belső gyötrelem a viselkedés és a gondolatok ördögi köréből fakad. Mentálisan az ember nyugtalanul érzi magát a már megtett cselekedetek miatt, ezért ismételt ellenőrzésre van szüksége a megerősítéshez; ugyanakkor bűntudatot érez ezek miatt a felesleges viselkedésformák miatt, ami mentális terhet jelent. Hogyan lehet tehát kezelni a kényszerbetegséget a mindennapi életben? Az alábbiakban néhány stratégiát ismertetünk.
1. Helyettesítési módszer
Ez a technika a figyelem átirányítását jelenti. A rögeszmés gondolatok, késztetések és viselkedések helyett racionális gondolatok, szándékok és cselekedetek alkalmazásával az egyén visszanyerheti az irányítást. Amikor kényszeres tünetek jelentkeznek, azonnal idézzünk fel vagy képzeljünk el valami személyes érdeklődésre számot tartó dolgot, vagy vegyünk részt olyan tevékenységekben, amelyek intenzív koncentrációt igényelnek. Ez természetesen eloszlatja a kényszeres késztetéseket.
2. Viselkedésmegszakítás
Ez a technika a kényszeres cselekvések erőszakos leállítását jelenti puszta akaraterővel. Amikor kényszer felmerül, csendben mondja ki: „Nem félek. Képes vagyok ezt kontrollálni. Ez nem az én uraim.” Határozottan szakítsa meg a viselkedést, hogy ellenálljon az OCD-nek.
3. Gondolatmegállás
A gondolatmegállás a meglepetés technikáját alkalmazza a rögeszmés gondolatok, érzelmek és késztetések megszakítására. Például állítsunk be egy riasztót, amely néhány percenként cseng; amikor meghalljuk, kiáltsunk „Stop!”, hogy eloszlassuk a zavaró gondolatot.Ismételt gyakorlás után fokozatosan csökkentse a hangerőt normál hangszintre, majd suttogásra, amíg belsőleg ki nem tud kiáltani egy „Állj!”-t, hogy eloszlassa a rögeszmés gondolatokat és más kényszeres tüneteket.Valójában ezek a viselkedésformák nem kell, hogy uralják az életünket vagy akadályozzák a szükséges feladatok elvégzését; inkább az ezekkel kapcsolatos szorongás és ellenállás okoz szorongást. Ezért, ha rögeszmés gondolatok zavarnak, érdemes kipróbálni ezeket az egyszerű technikákat. Ha megpróbáljuk elfogadni ezeket a viselkedésformákat anélkül, hogy túlzottan foglalkoznánk velük, csökkenthetjük a belső szenvedést és enyhíthetjük azok hatását a hangulatunkra.