A szakértők megjegyzik, hogy a leveles zöldségek esetében minden levél ki lehetett téve peszticideknek, ami magasabb maradékanyag-szintet eredményez. Az ehető virágrészekkel rendelkező zöldségek, mint például a nappali liliom, a karfiol és a kínai metélőhagyma virágai, a leveles zöldségekhez hasonló peszticid-maradékanyag-szintet mutatnak. A viaszos felületű zöldségek, mint a padlizsán és a zöld paprika, könnyen felszívják a lipofil peszticideket.Még a puha kukoricacsövek is tartalmazhatnak erős peszticideket, mivel a gazdák a kukorica virágzása idején permetezik a növényeket a kukoricabogárfertőzés ellen. Az ilyen szennyeződés óvatosságot igényel. Hogyan lehet tehát eltávolítani a peszticidmaradványokat a zöldségekről?
Hogyan lehet eltávolítani a peszticidmaradványokat ezekből a zöldségekből?
Egyszerűen fogalmazva: forralással, áztatással, mosással és hámozással. Például a paprikát, a karfiolt, a fiatal kukoricát és a zellert főzés előtt előfőzhetjük. A főzővizet öntsük ki, mert ez eltávolítja a peszticidmaradványok több mint 70%-át.A metélőhagyma, a kínai kel, a spenót és a bab esetében a földet lemosás után 1-2 órán át tiszta vízben áztassuk. Az áztatás során adjunk egy evőkanál szódabikarbónát vagy egy borsó nagyságú mennyiségű lúgot a vízhez. Az áztatás után többször alaposan öblítsük le.A napraforgó és a metélőhagyma virágaihoz hasonló virágos zöldségeket alaposan öblítsük le folyó víz alatt, majd áztassuk sós vízben vagy lúgos oldatban, hogy eltávolítsuk a peszticidmaradványokat. A retek, burgonya, uborka és téli dinnyehez hasonló gyökérzöldségek esetében a héj eltávolítása a leghatékonyabb módszer a peszticidmaradványok eltávolítására. A héj eltávolítása után öblítsük le még egyszer tiszta folyó víz alatt.
Ha zöldségeket vásárolunk a piacon, tisztában kell lennünk a különböző termékek peszticid-szennyezettségi szintjével, hogy biztosítsuk a biztonságos fogyasztást.
A vadon termő zöldségek gazdagok tápanyagokban és általában nem szennyezettek. Ilyenek például a csicseriborsó, a portulák, a broomrape és a sárkány szakáll fű, amelyek általában 20%-kal több fehérjét tartalmaznak, mint a termesztett zöldségek, és több tucat ásványi anyagot tartalmaznak. Vadon termő növények lévén nem igényelnek műtrágyát vagy gyomirtót.
Bizonyos zöldségek minimális peszticid-alkalmazást igényelnek, vagy azért, mert erősen ellenállnak a kártevőknek, vagy azért, mert télen termesztik őket, amikor kevés a rovar. Ilyenek például a káposzta, a saláta, a zeller, a paradicsom, a spenót, a tavaszi hagyma, a metélőhagyma és a paprika.
Bizonyos talajban termesztett gyökérzöldségek, mint például a friss lótuszgyökér, burgonya, taro, téli bambuszrügy, retek, fokhagyma és fehérrépa, általában nem kerülnek peszticidkezelésre. Még ha peszticideket is alkalmaznak, a növény növekedése során a talaj felszívja és lebontja a maradék vegyszereket.
A termesztett ehető gombák és a különböző hajtások (a gyökér nélküli babcsíra kivételével) nem tartalmaznak peszticideket, mivel termesztésük során ritkán alkalmaznak peszticideket. A gyökér nélküli babcsíra olyan zöldség, amelyet egészségügyi hatóságok által nem engedélyezett vegyi anyagok felhasználásával állítanak elő, és fogyasztása káros az egészségre.
Jelenleg a leveles zöldségek, mint például a kínai kel és a vízi spenót, gyakran magasabb peszticid-adagokat kapnak. Ezek vásárlásakor, különösen száraz vagy esőmentes nyári időszakokban, először mérjük fel a peszticid szagát, és vizsgáljuk meg, hogy nincs-e rajta rovarok által okozott kár. Azok a zöldségek, amelyek peszticid szagot árasztanak, vagy egyáltalán nem mutatnak rovarok által okozott károkat, vagy csak nagyon kevés rovarcsípést, peszticid-maradványokat tartalmazhatnak, ezért kerülni kell őket. Ha mégis megvásároljuk őket, fogyasztás előtt alapos méregtelenítő mosás elengedhetetlen.