A kreativitást tanulmányozó tudósok gyakran hasonlítják azt az alkimisták művészetéhez, akik ólomból aranyat készítenek. A szülőknek azt tanácsolják: ha nem tudnak aranyrögöket adni gyermeküknek, akkor tanítsák meg nekik az alkímia művészetét!
Hogyan ápolhatja gyermeke kreativitását (Public Health Network)
A kreativitás valóban képes a hétköznapit rendkívülivé változtatni.Az emberi evolúció során a számtalan „találmány” ennek a kreatív erőnek a konkrét megnyilvánulása. A „kreativitás” különösen alkalmas a jövőbeli életre. A számítástechnika fejlődésével a „memorizálás” fontossága csökken; a legfontosabb az innovatív koncepciók és hozzáállás segítségével megoldani a problémákat. Ezért a gyermekek „kreativitásának” ápolása a jövőbeli oktatás központi elemévé válik, és a családi nevelés sem kivétel ez alól.Tudományos kutatások szerint az emberi test szövetei a születéstől a felnőttkorig folyamatosan fejlődnek. Ez a folyamat a régi sejtek folyamatos cseréjével jár. Az agy azonban eltér a test többi részétől: míg súlya az életkor előrehaladtával növekszik, az agysejtek száma a születéstől fogva állandó marad, és nem növekszik tovább. A test érése során az agysejtek számos szinapszist képeznek, és mielinizálják az idegrostokat – ez a folyamat mielinizációnak nevezik.A mozgást és az érzékelést irányító területek korábban mennek keresztül mielinizáción, míg a magasabb rendű gondolkodásért felelős régiókban a mielin később alakul ki. Az idegpályák az agysejtek közötti összekapcsolt hálózatokat alkotják; a jól szervezett idegpályák javítják a kognitív képességeket.
Ezek a funkcionális fejlődések már a magzati szakaszban megkezdődnek, és a legtöbb érettség körülbelül hároméves korra következik be, elsősorban az idegpályák finomításával. A fejlődés nagyrészt az általános iskola negyedik vagy ötödik évére fejeződik be. Következésképpen ez az életkor előtti időszak az intellektuális fejlődés aranykora, amelyet a szakértők a kreativitás fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúnak tartanak.
Minden szülő arra törekszik, hogy intelligensebb generációt neveljen.
A tudományos kísérletek azonban azt mutatják, hogy az IQ-t jelentősen befolyásolja a genetika, míg a megszerzett tudás csak kis hatással van rá. Szerencsére a kreativitás – amely ugyanolyan fontos, mint az IQ – nagyon rugalmas. Edzéssel kielégítő eredményeket lehet elérni, és ha egyszer kialakult, nem csökken.
Mi is pontosan a kreativitás?
A kreativitás bizonyos mértékben összefügg az IQ-val, de nem feltétlenül. Általában a magas IQ-val rendelkező egyének nem feltétlenül rendelkeznek magas kreativitással; fordítva, a nagy kreativitással rendelkező egyéneknek általában legalább átlagos intelligenciára van szükségük.
Ha a szülők megváltoztatják a gyermek hálószobájának elrendezését, és a gyermek azonnal, hibátlanul felismeri minden változást, az kivételes észlelési képességre utal.
Ha a tanár azt kérdezi: „Mire használható egy teáscsésze?”, az a gyermek, aki a megadott időn belül a legtöbb választ adja, kiváló folyékonyságról tanúskodik.
Az alkalmazkodóképesség arra utal, hogy a gyermek képes a problémákat több szempontból is megvizsgálni.Például, ha azt kérdezik: „Mit innál, ha szomjas lennél a sivatagban?”, az A gyermek „forralt vizet”, „szódát” vagy „kávét” válaszol, míg a B gyermek „kaktuszlevet” javasol, akkor a B gyermek nagyobb alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot, mint az A gyermek. Az eredetiség magában foglalja a gyakorlati hatékonysággal rendelkező újszerű perspektívák megalkotását. Valójában minden feltaláló kivételes eredetiséggel rendelkezik. A kifinomultság a gondos, részletes gondolkodás képességét jelenti. Például, ha egy papírcsónakra viaszréteget viszünk fel, az megakadályozza a víz káros hatását – ez a „többlet viaszréteg” a kifinomult gondolkodást jelenti.
A kifinomultság azt jelenti, hogy valaki képes a dolgokat bonyolultabb és aprólékosabb szemszögből megvizsgálni. Például, ha valaki rájön, hogy viaszréteget kell felvinni egy papírcsónakra, hogy megvédje a víztől – ez a „többlet viaszréteg” gondolkodásmód példázza a kifinomultságot.