Mi az ezüst amalgám? Az ezüst amalgám elsősorban ezüstből, ónból, rézből és higanyból áll, és a leggyakrabban használt tömőanyag. Erőssége és tartóssága több mint egy évszázada biztosítja széles körű használatát, és rendkívül kielégítő eredményeket hoz.Az ezüst amalgám biztonságos? Az FDI World Dental Federation és a World Health Organisation 1995-ös közös nyilatkozata szerint a fogtömő anyagok – beleértve az ezüst amalgámot is – ritkán okoznak helyi mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat. Jelenleg nincs olyan tudományos irodalom, amely az ezüst amalgám egészségügyi kockázatait jelentené, ezért nincs ok aggodalomra a jólétre gyakorolt hatása miatt.A Világ Egészségügyi Szervezet a higanygőznek való kitettség napi felső határértékét 300-500 mikrogrammban határozta meg. Egy svéd fogorvos kutatási adatai szerint az ezüst amalgám tömésekből származó higanygőz átlagos napi bevitel mindössze 1,7 mikrogramm, ami a felső határérték körülbelül egytizede.A szervezetünkben található higany több forrásból származik. Valójában több higanyt veszünk fel a halak fogyasztásával, mint a fogtömésekből. Ehhez képest az ezüst amalgám tömésekből származó higanygőz-szivárgás elhanyagolható.
2. Kompozit gyanta anyagok
Mikor használják őket? A kompozit gyanta színe nagyon hasonlít a természetes fogak színéhez, ezért kiváló esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik, és ezért elsősorban az elülső fogaknál használják. Megfelelő körülmények között a kompozit gyanta a fogak színének, alakjának és méretének javítására is felhasználható, ezáltal javítva a mosoly megjelenését.
Problémák: A kompozit tömések behelyezése viszonylag bonyolult eljárás. A kompozit anyagok kevésbé tartósak, mint az amalgám, mivel könnyebben kopnak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kompozit anyagok kikeményedéskor enyhén összezsugorodhatnak, ami mikroszkopikus rések kialakulásához vezet a kompozit rétegek között. Ezek a rések fogérzékenységet és fokozott fogszuvasodás-hajlamot okozhatnak. Ezenkívül a kompozit anyagok felszívhatják az ételek és italok színezékeit, ami idővel sárgás elszíneződéshez vezethet.
3. Üvegionomer gyanta
Mikor használják? Az üvegionomer gyanta egy másik fogszínű tömőanyag. Általában az első fogaknál, az íny vonala közelében és a fog nyakánál használják. Szorosan kötődik a fog felületéhez és fluoridot bocsát ki, ami segít megerősíteni a fogakat és megelőzni a fogszuvasodást. A tömés utáni érzékenység is ritkábban fordul elő.
Problémák: Textúrája gyengébb, mint a kompozit vagy az amalgám, és könnyebben kopik. Esztétikai szempontból kevésbé kellemes, mint a gyantaanyagok.
4. Nano- és gyémántgyanta
A nano- és gyémántgyanta anyagok felhasználásával ezek a jelenleg elérhető legfejlettebb high-tech tömőanyagok. Előnyeik közé tartozik a nagyobb szilárdság és a természetesebb színezés.
5. Szegfűszegolaj-cink-oxid cement: Ideiglenes cementként vagy szegfűszegolaj pasztaként is ismert. Kétrétegű béléssel ellátott mély üregeknél nem teherhordó alaprétegként, vagy egyetlen nem teherhordó alaprétegként használják. 1–2 hétig ideiglenes üregtömítőként szolgál, és gyökércsatorna-tömőanyagként is funkcionál. Formázószerrel keverve parodontális tömőanyagként hat.
6. Kalcium-hidroxid cement: Újszerű pulpa-védő bélésanyag. III. és V. osztályú üregek alapanyagaként, pulpa-védő bélésként a kompozit gyanta pulpa-irritációjának megakadályozására, valamint közvetlen vagy közvetett pulpa-fedőanyagként használják.
7. Gutta-percha: 40 °C-ra melegítve meglágyul, képlékennyé válik, majd lehűléskor megkeményedik. Gyökércsatorna-tömés kiegészítő anyagaként, ideiglenes üregtömésként vagy fogászati hőmérséklet-méréshez melegítve használják.