Egy új, 1993 résztvevővel végzett tanulmányban, akik átlagéletkora 58 év volt, a felvételkor terheléses vizsgálatot és vérnyomásmérést végeztek. Az eredmények pozitív összefüggést mutattak a terheléses szisztolés vérnyomás és a bal kamrai tömeg, valamint a nyaki artéria intima-media vastagsága között. Ezzel szemben negatív összefüggést figyeltek meg a szisztolés vérnyomás helyreállási ideje és e két tényező között. Ez arra utal, hogy a terhelés által kiváltott magasabb vérnyomás és a lassabb helyreállás összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésével.A 12 éves utánkövetés során kiderült, hogy a terheléses szisztolés és diasztolés vérnyomás pozitív korrelációt mutatott a magas vérnyomás előfordulási kockázatával, míg a terhelés utáni szisztolés helyreállás negatív korrelációt mutatott a szív- és érrendszeri betegségek és az összes okból származó halálozás kockázatával.
Terhelés közben az izmok több oxigént igényelnek, ami arra készteti a szívet, hogy erőteljesebben pumpálja a vért a testben, ezáltal emelve a szisztolés nyomást. Ez a hatás átmeneti, a vérnyomás a terhelés után fokozatosan visszatér az alapszinthez.Ha a testmozgás utáni vérnyomás túl magas marad, vagy túl sokáig tart a normalizálódás, ez az endoteliális funkció károsodásának, az oxidatív stressznek és a szimpatikus idegrendszer diszfunkciójának kombinációjából eredhet. Az ilyen károsodás veszélyezteti a szív- és érrendszeri egészséget, ezért a testmozgás utáni vérnyomás hasznos mutató a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának értékeléséhez.
Tehát a magas vérnyomásban szenvedők is végezhetnek testmozgást? A válasz egyértelműen igen, és nincs korlátozás a testmozgás típusát illetően. Bármely olyan tevékenység alkalmas, amely személyesen élvezetes és biztonságos. Az aerob testmozgások, mint például a gyors séta, a kocogás, a kerékpározás vagy a négyes tánc kiváló választás. Az erőnléti edzés, beleértve a fekvőtámaszokat és a plankokat, szintén beépíthető a heti edzésprogramba.A testmozgás során vegye figyelembe a következő négy óvintézkedést: 1. Kerülje a túl magas vérnyomás mellett végzett testmozgást: ha a nyugalmi vérnyomás meghaladja a 180/110 mmHg-t, tartózkodjon a közepes vagy intenzív tevékenységektől;2. Időzítés: A magas vérnyomásban szenvedő személyeknél a reggeli vérnyomás általában magasabb, ezért a délutáni vagy esti edzések előnyösebbek. 3. Bemelegítés és levezetés: Az edzés megkezdése előtt végezzen 5–10 perces bemelegítést. Kerülje az edzés utáni hirtelen leállást, inkább fokozatosan csökkentse az intenzitást, vagy végezzen könnyű nyújtó gyakorlatokat.4. Figyelje a fizikai tüneteket: Ha edzés közben légszomjat, gyors vagy szabálytalan szívverést tapasztal, csökkentse az intenzitást vagy pihenjen. Ha mellkasi fájdalom, gyengeség, szédülés vagy fájdalom jelentkezik az állkapocsban vagy a karokban, azonnal hagyja abba az edzést és azonnal forduljon orvoshoz.