A kutatások kimutatták, hogy a több mint 2000 általánosan használt kínai gyógynövény közül közel egyharmadát hagyományosan elsősorban friss állapotban alkalmazzák. Annak ellenére, hogy ilyen hosszú történelemmel és széles körű felhasználási tapasztalattal rendelkeznek, a friss gyógynövények a 20. század közepére gyakorlatilag eltűntek a klinikai gyakorlatból, és maga a kifejezés is ismeretlen lett.Kritikus állapotú betegek, különösen magas lázzal küzdők esetében a friss gyógynövények rendkívül hatékony terápiás eredményeket mutatnak. Modern tudományos szempontból a friss gyógynövények megőrzik természetes állapotukat és molekulaszerkezetüket, mivel nem kerülnek feldolgozásra, szárításra vagy más előkészítési eljárásra. Következésképpen magas koncentrációban tartalmaznak hatóanyagokat és kiváló terápiás hatékonysággal rendelkeznek. Ez hasonló a friss és a szárított alma összehasonlításához, ahol az előbbi természetesen gazdagabb tápértékkel rendelkezik.Kína évezredes hagyományú hagyományos kínai orvoslásában a friss gyógynövények mindig is jelentős helyet foglaltak el. Még a Népköztársaság megalakulását követő első években is meglehetősen elterjedt volt használatuk. Az elmúlt évtizedekben azonban a járóbetegek számának ugrásszerű növekedése, a gyógynövények elavult tartósítási technikái, valamint a friss gyógynövények termesztésének, tárolásának és szállításának magas költségei miatt a friss fajták túlnyomó többségét kiszárított társaik váltották fel. Ennek következtében a friss gyógynövények fokozatosan eltűntek a közgondolkodásból, és a velük kapcsolatos klinikai szakértelem is a kihalás szélére került.Az 1980-as években a kínai hagyományos orvoslás közösségének előrelátó személyiségei a friss gyógynövények ellátásának helyreállítását és az alapvető szempontok, például a tartósítási technikák kutatásának fokozását szorgalmazták. Szerencsére számos klinikus és kutatóintézet lelkesen reagált erre, jelentős létszámot fordítva a friss gyógynövények újbóli tanulmányozására és fejlesztésére. Peking 1993-ban létrehozta a Friss Gyógynövény Kutatóközpontot.
A megújult kutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a friss gyógynövények különböző hatóanyagainak modern technikákkal történő kivonása anélkül, hogy azok biológiai aktivitása csökkenne – ezáltal a friss gyógynövényeket a nyers növényi anyagok szintjéről a gyógyszerkészítmények szintjére emelve – hatalmas kihívást jelentett a kutatók számára. Ezzel párhuzamosan a friss gyógynövényekkel kapcsolatos külföldi kutatások előrehaladása fokozta a hazai tudósok sürgősségérzetét.Franciaország, az Egyesült Királyság és Japán egyaránt nagy hangsúlyt fektetett a friss gyógynövények kutatására, és már számos szabadalmat szereztek a friss gyógynövénykészítményekre. Már 1985-ben a német Lowguss Company szabadalmat jelentett be Kínában a friss tavaszi krizantémok hatóanyagainak kivonására.Számos ország vezette be azóta a hatóanyagokat sértetlenül megőrző friss növényi készítményeket. A legjellemzőbb példa a francia ARDEVAL kísérleti gyógyszergyár által gyártott SIPF orális szuszpenzió. Ez a készítmény friss növényeket -50 °C-on mikrorészecskékre őröl, majd etanolt ad hozzá, hogy 30%-os alkoholtartalmú szuszpenziót hozzon létre. Ez a folyamat megakadályozza az enzimreakciókat a környezeti hőmérsékletre való visszatéréskor, így megőrizve a hatóanyagok integritását.A SIPF készítmények a friss növények teljes összetevőspektrumát tartalmazzák, és jelenleg többek között Valeriana officinalis, Taraxacum officinale, Arctium lappa és Ribes nigrum készítmények kaphatók. A friss gyógynövénykészítmények nemzetközi sikereire építve a hagyományos kínai orvoslás elméletének és a modern feldolgozási technikáknak, valamint a fejlett biotechnológiának az integrálása életképes kutatási irányt jelent a friss gyógynövénykészítmények fejlesztése terén.Történelmileg a kínai gyógynövények hatóanyagainak és farmakológiai hatásainak hazai kutatása szárított mintákon alapult, ami miatt sok adatsor nem alkalmazható a friss készítményekre. Ezenkívül a hagyományos kínai orvoslás modernizációjának elmaradása gátló tényezővé vált a friss készítmények fejlesztésében. A mai napig egyes gyógynövények hatóanyagai nem kerültek megerősítésre. A bizonytalan hatóanyagokat tartalmazó friss növények feldolgozása megnehezíti annak előrejelzését, hogy a sejtenzimek hogyan befolyásolhatják ezeket a hatóanyagokat, és ezáltal a friss készítmények hatékonyságát.A friss gyógyszerkészítmények fejlesztése terén még számos kihívás vár megoldásra és innovációra. Mindazonáltal a 21. században a hagyományos kínai gyógyszerészet jellegzetességeit a modern tudományos technológiával ötvöző friss gyógyszerkészítmények kétségkívül a kortárs kínai gyógyszeripar fontos részévé válnak.