Mivel a szülők többsége a korai oktatást kizárólag gyermekeik kiemelkedésének eszközeként tekinti, számos probléma merült fel ezen a területen. Az All-China Women's Federation „China Infant Care Project” szakértői által végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a korai oktatással kapcsolatos tévhitek oda vezettek, hogy a gyermekek fejlődését elősegítő gyakorlatok valójában kárt okoznak.
Guo Jianguo, a felmérésben részt vevő, Tianjinből származó korai gyermekkori oktatási szakértő négy fő tévhitet emelt ki:
Első tévhit: a csecsemők betegként való kezelése
A felmérésből kiderült, hogy a családok több mint 80%-a a csecsemőket törékeny kis lényeknek tekinti, akik betegekhez hasonló gondos ápolást igényelnek.A csecsemők nem betegek. Már a magzati stádiumban is rendelkeznek különböző képességekkel, és 72 velük született potenciállal rendelkeznek, ami rendkívüli alkalmazkodóképességet mutat. Az alapvető gondozáson túl a csecsemőknek mozgásra, interakcióra, sőt „kalandra” is szükségük van, hogy felfedezhessék fizikai képességeiket. Ha betegként kezelik őket, ezek a potenciálok fokozatosan csökkennek.
Tévhit 2: Az oktatás egyenlő a vizsgára való felkészüléssel
Szakértői felmérések szerint a családok több mint 90%-a egyenlővé teszi az oktatást az iskolai eredményekkel, és a vizsgaeredményeket tekinti az oktatási siker egyetlen mércéjének. Ennek következtében a gyerekek már az első születésnapjuk előtt megtanulják felismerni a betűket, hároméves koruk előtt elkezdik tanulni az idegen nyelveket, és a három-hat évesek több mint 85%-a különböző képzésekre jár. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az oktatás a képességeket fejleszti, nem csupán az iskolai eredményeket.Az oktatás számos elemet magában foglal – egészséges pszichológiát, pozitív érzelmi állapotokat, együttműködési szellemet, gondolkodási mintákat, gyakorlati készségeket, nyelvi kifejezőkészséget –, amelyek közül egyik sem mérhető pusztán a jegyekkel. Célja, hogy jó szokásokat alakítson ki a gyermekekben, nem pedig hogy speciális készségek elsajátítására kényszerítse őket.
Harmadik tévhit: túl ambiciózus célok kitűzése
A szülők csodálatos jövőt képzelnek el gyermekeik számára, és sokan úgy vélik: „Nem hagyhatjuk, hogy gyermekeink már a rajtvonalon elbukjanak.”Ha egy gyermek néhány nappal később tanul meg olvasni, vagy kevesebb szót ismer, azt súlyos hibának tekintik. Néhány szülő még azt is feltételezi, hogy ha gyermekük most nem kiemelkedő, akkor később sem fogja elérni a sikert. Az igazság az, hogy az életnek nincs egyetlen rajtvonal; az ember életútján számtalan kiindulási pont található.
Negyedik tévhit:„Csodagyerek” elvárás
A felmérések szerint a szülők csupán 30%-a reméli, hogy gyermeke „normálisan fejlődik”. A többség „kivételes” képességeket vár el, ideális esetben csodagyerek szintűeket. A valóságban mind a kivételesen tehetséges, mind az értelmi fogyatékos gyermekek aránya nagyon csekély. A gyermekek több mint 90%-a a normál tartományba esik. Ha a szülők ragaszkodnak ahhoz, hogy átlagos gyermekeikre kivételes elvárásokat támasztanak, az eredmény elkerülhetetlenül olyan lesz, mintha a palántákat kihúznák a földből, hogy gyorsabban nőjenek.