1. Előkészítő szakasz (0-1 év): Ez a szakasz, amelyet a babrálás és az alapvető megértés jellemez, „nyelv előtti időszaknak” is nevezik. A hangképzés körülbelül nyolc hónapos korban éri el csúcspontját, amikor a csecsemők hangerejüket és szótagjaikat modulálva utánozzák a valódi beszédet.
2. A nyelvfejlődés első szakasza (1–1,5 év): Jellemzője az egy szóból álló mondatok, valamint a gesztusok és arckifejezések használata a kommunikáció kiegészítésére. A gyermekek állathangokkal helyettesíthetik a neveket, és utánozhatják a hallott hangokat – például, ha megkérdezik tőlük, „Hány éves vagy?”, akkor visszhangként ismételhetik a „Hány éves?” kérdést, amit orvosi nyelven „echolalia”-nak neveznek.
3. A nyelvfejlődés második szakasza (1,5–2 év): „Névadási szakasznak” is nevezik, a gyermekek kezdik megérteni, hogy „mindennek van neve”. Gyakran kérdezik a tárgyak nevét, és szókincsük gyorsan bővül.
4. A nyelvfejlődés harmadik szakasza (2–2,5 év): A gyermekek rövid mondatokat tudnak alkotni, használják a „te”, „én” és „ő” névmások, és elkezdik átvenni anyanyelvük egyedi nyelvtani szabályait. Ide tartozik a felkiáltó mondatok használata az érzelmek kifejezésére és a kérdő mondatok használata a kérdések feltevésére.
5. A nyelvfejlődés negyedik szakasza (2,5–3 év): A gyermekek összetett mondatokat használnak és kíváncsiak lesznek, ezért ezt a szakaszt „kérdéses szakasznak” nevezik.
6. Érettségi szakasz (3–6 év): A beszéd folyékonyabbá válik, és magában foglalja a beszéd minden részét. A gyermekek felismerik a felnőttek beszédében a nyelvtani összefüggéseket, kijavítják saját ideiglenes nyelvtani hibáikat, és fokozatosan fejlesztenek ki hiteles nyelvet.