A csecsemőkor második és harmadik évében az intellektuális fejlődés a újszülöttkori eredményekre épül. Ebben a fázisban mélyreható kognitív átalakulások zajlanak, amelyek elsősorban a következőket jellemzik:
① Számos új önkéntes mozgás elsajátítása, például önálló járás, futás és ugrálás. A kézügyesség jelentősen javul: 2 éves korukra a gyerekek képesek kis kanállal enni, 3 éves korukra pedig gyöngyöket fűzni és ceruzával köröket rajzolni.
② A verbális nyelv gyorsan fejlődik. A gyermekek nemcsak megértik a felnőttek beszédét, hanem kezdetleges kommunikációba is bocsátkoznak. Ez az időszak kritikus fontosságú a szóbeli nyelv elsajátításához; az ebben a szakaszban elmulasztott dolgokat később gyakran nehéz pótolni. A szókincs két éves korra körülbelül 200 szóra bővül, három éves korra pedig eléri az 1000 szót.
③ A motorikus és nyelvi készségek fejlődésével a kisgyermekek kezdetleges játékokat kezdeményeznek, miközben fokozatosan fejlesztik az alapvető utánzási képességüket és az önellátási feladatok elvégzését. Az utánzás a gyermekekben veleszületett tulajdonság; egyéves korukra megtanulják a játékokat megfigyelés útján. Az életkor és a képzelőerő növekedésével a játékok egyre összetettebbé válnak.
④ Az önismeret megjelenése bizonyos fokú spontaneitást hoz a kognitív tevékenységekbe. A gyermek saját identitásának felismerése az önismeret hajnalát jelenti. Az „én” személyes névmás megjelenése kulcsfontosságú pillanat ebben az önismeretben. Csak hároméves koruk körül kezdik el a gyermekek az „én” szót használni magukra utalva, ami az önismeret kezdetét jelenti.⑤ Önálló cselekvésre törekednek, és kezdik megmutatni kezdetleges képzelőerejüket. A memória megtartási ideje meghosszabbodik a csecsemőkorhoz képest, bár még mindig „akaratlan” szinten működik. A gondolkodás kezdetleges szakaszban marad, amelyet intuitív, cselekvésalapú érvelés jellemez.
⑥ Az észlelési képességek is jelentősen fejlődnek, például a több alapszín megkülönböztetése. A kisgyermekek intellektuális fejlődésének értékelése ezeken a fejlődési jellemzőkön alapul, és nagyrészt a csecsemőknél alkalmazott módszerekkel megegyező módszereket alkalmaz. A legfontosabb értékelési korok a 15 hónap, a 18 hónap, a 2 év és a 3 év.