Ahogy a kisgyermekek önellátási képességei fejlődnek, a szülőknek egyensúlyt kell teremteniük az önállóság fejlesztése és a biztonság és higiénia biztosítása között a mindennapi gondozásban. A ruháknak laza, meleg, könnyű, mozgáskönnyítő és élénk színűeknek kell lenniük. A gyermekek kedvelik az élénk színeket, amelyek emellett javítják a láthatóságot a járművezetők számára, így segítve a közúti balesetek megelőzését.A kisgyermekek későbbi éveiben a legtöbb gyermek már képes önállóan fel- és levetkőzni, ezért a ruháknak egyszerűnek és könnyen fel- és levehetőnek kell lenniük. A cipőknek kényelmesnek, lapos, puha, vastag talppal kell lenniük, hogy megvédjék a lábakat.
A kisgyermekek napi gondozásával kapcsolatos szempontok (Közegészségügyi Hálózat)
A kisgyermekek alvási igénye az életkor előrehaladtával csökken. A fiatalabb kisgyermekek éjszaka 12 órát alhatnak, délután pedig 2 órát szundíthatnak. Miután kialakult az alvási rutin, kerülje a önkényes változtatásokat.Sok gyermeknek társaságra van szüksége alvás előtt, vagy szeretné magával vinni kedvenc játékát az ágyba, hogy megnyugodjon. Kerülje a feszült történetek olvasását vagy az intenzív játékot közvetlenül lefekvés előtt. A szájhigiénét már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Kezdetben puha ruhával tisztítsa meg finoman a fogakat, majd fokozatosan váltson át puha sörtéjű fogkefére. Hároméves korára a gyermekek már képesek legyenek önállóan fogat mosni szülői felügyelet mellett.A fogak védelme érdekében korlátozza a fogszuvasodást okozó ételek, például édességek fogyasztását. Egyes gyermekek rendszeresen elalszanak egy tejjel vagy gyümölcslével töltött cumisüveggel a szájukban, ami jelentős fogászati kockázatot jelent. Ezt a szokást fel kell adni, vagy helyette tiszta vizet kell adni a gyermeknek pohárból. Az egészségügyi szakembereknek azt is tanácsolniuk kell a szülőknek, hogy rendszeresen vigyék gyermekeiket fogászati ellenőrzésre. A WC-használat megtanítása a korai gyermekkor egyik legfontosabb egészségügyi feladata.18 és 24 hónap között a gyermekek elkezdik önkéntesen kontrollálni a végbél- és húgycső-záróizmaikat. A kognitív fejlődésnek köszönhetően megértik, hogy mikor és hol helyénvaló a szükségüket végezni. Ebben a szakaszban a gyermekek gyakran alig várják, hogy megtanulják a hólyag- és bélkontrollt, hogy örömet szerezzenek szüleiknek, így mind fiziológiailag, mind pszichológiailag készen állnak a WC-használat elsajátítására. A bélkontroll általában a hólyagkontroll előtt sajátítható el, mivel a bélmozgások rendszeresebbek, és a gyermekek erősebb késztetést éreznek a székletürítésre.Az éjszakai ürítés elsajátítása azonban általában csak 4–5 éves korra fejeződik be. A WC-használat elsajátításának folyamata során a szülőknek elsősorban dicséretet és bátorítást kell adniuk, és kerülniük kell a csalódást vagy a hibáztatást, ha baleset történik. Azok a gyermekek, akik már kialakították az ürítés rutinját, hirtelen környezeti változások esetén regressziós viselkedést mutathatnak; ezek a szokások visszatérnek, amint a gyermek érzelmi állapota stabilizálódik.