A születés pillanatától kezdve minden gyermek kihívásokkal szembesül, és a növekedés minden szakasza új próbatételeket jelent. A szülőknek meg kell tanulniuk saját kezűleg hidakat építeni kicsinyeik számára – a családi nevelésen keresztül. Az oktatási intézményeknek is javasolniuk kell a „háromoldalú megközelítést” – a család, az oktatási intézmények és a társadalom integrálását. Bár ez nem új keletű, továbbra is ez a leghatékonyabb tanítási módszer, amely komoly megfontolásra és éberségre ösztönöz.Az emberi potenciál csak az életfolyamat bizonyos szakaszaiban, az úgynevezett „érzékeny időszakokban” fejlődik ki. Az ezekben a szakaszokban végzett időszerű oktatás kétszeres eredményt hozhat feleannyi erőfeszítéssel, sőt akár speciális képességeket is kialakíthat. A gyermekek nevelése során a szülőknek az oktatás mellett a nevelést kell előtérbe helyezniük, az érzelmi élményeket középpontba állítva és az egyéni fejlődést előtérbe helyezve. Kerülniük kell az előre meghatározott célok kitűzését és a „palántákat kihúzni, hogy növekedjenek” típusú oktatást.
Az egészséges gyermek fizikai és pszichológiai jólétet egyaránt magában foglal. A fizikai egészség a megfelelő fizikai növekedést, a fejlett fizikai képességeket, a kiegyensúlyozott testalkatot és a környezethez való ésszerű alkalmazkodóképességet jelenti. A pszichológiai egészség a normális intellektuális fejlődést, a negatív érzelmeket felülmúló pozitív érzelmi állapotokat, a kedvező személyiségjegyeket, valamint a jó szociális készségekkel rendelkező élénk, nyitott személyiséget foglalja magában. A családi nevelés a szülők tudatosságán múlik, hangsúlyozva nem csupán az egyirányú, hanem a kétirányú kommunikációt is.
A következő pontok érdemelnek figyelmet az oktatási gyakorlatban: Először is, tiszteljük és értékeljük a gyermek érzéseit és igényeit, minden cselekedetre és érzelemre pozitívan reagálva, hogy gondoskodásunkat és fontosságukat fejezzük ki. Kerüljük el, hogy a gyermeket nem kívánt tevékenységekre kényszerítsük. Másodszor, rendszeresen eddzük a gyermek motorikus képességeit, hogy stimuláljuk az idegi aktivitást. Harmadszor, szorgalmasan válaszoljunk a gyermek minden kérdésére, hogy kielégítsük kíváncsiságát, ösztönözve az önálló gondolkodást és fejlesztve a problémamegoldó képességeket.Negyedszer, tegyük ki a gyermeket társadalmi és természeti környezetnek, hogy megértse a társadalmat, és fejlessze a világ felfedezésére való képességét. Engedjük, hogy korának megfelelő, kívánságainak és fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységekben vegyen részt. Ötödször, ösztönözzük a kortársakkal való interakciót, hogy fejlessze kommunikációs képességeit és pozitív kapcsolatokat építsen ki. Hatodszor, megfelelően irányítsuk tanulási érdeklődését, anélkül, hogy minden területen mesteri szintű tudást vagy mások feletti fölényt követelnénk tőle.Hetedikként, ápolja a korai olvasási lelkesedést és a jó szokásokat. A kínai írásjelek stimulálják a jobb agyfélteke fejlődését, míg a jó szokások alapját képezik az egész életen át tartó sikernek. Engedje, hogy a gyermekek szabadon és örömmel éljenek és növekedjenek. A szülők felelőssége, hogy segítsék gyermekeiket potenciáljuk kibontakoztatásában, de legfontosabb feladatuk annak biztosítása, hogy kicsinyeik szeressenek – nem azért, mert különleges képességeik vannak, hanem egyszerűen azért, mert ők a mi kincseink!