Sok embernek van szüksége fogtömésre, de a díjak jelentősen eltérőek. A tömőanyagokról való korlátozott ismeretek gyakran arra késztetik az embereket, hogy többet szeretnének megtudni róluk.
Melyek a legjobb anyagok a fogtöméshez?
Ezüst amalgám
Elsősorban ezüstből, ónból, rézből és higanyból áll.A leggyakrabban használt tömőanyagként erőssége és tartóssága több mint egy évszázada biztosítja széles körű használatát, rendkívül kielégítő eredményekkel. Az ezüst amalgám biztonságos? A Nemzetközi Fogászati Szövetség és a Világ Egészségügyi Szervezet nyilatkozata szerint a fogtömő anyagok – beleértve az ezüst amalgámot is – ritkán okoznak helyi mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat.
Kompozit gyantaanyagok
A gyantaanyagok színe nagyon hasonlít a természetes fogak színéhez, így esztétikus eredményt biztosítanak, ezért elsősorban az elülső fogaknál alkalmazzák őket. Megfelelő körülmények között a gyantaanyagok a fogak színének, alakjának és méretének javítására is felhasználhatók, ezáltal szépítve a mosolyt.
A kompozit gyanta tömések behelyezése viszonylag bonyolult eljárás. A gyantaanyagok kevésbé tartósak, mint az amalgám, mivel jobban kopnak.Ennek elsődleges oka, hogy a kompozit műgyanta kötéskor enyhén összezsugorodhat, ami kis rések kialakulásához vezet a műgyanta részecskék között. Ezek a rések fogérzékenységet okozhatnak és növelhetik a fogszuvasodás kockázatát. Ezenkívül a kompozit műgyanta felszívhatja az ételek és italok pigmentjeit, ami idővel sárguláshoz vezethet.Általában az első fogaknál, az íny vonala közelében és a fog nyakánál használják. Szorosan kötődik a foghoz és fluoridot bocsát ki, ami segít megerősíteni a fogakat és megelőzni a fogszuvasodást. A tömés utáni érzékenység is ritkábban fordul elő.
Textúrája gyengébb, mint a kompozit és az amalgám anyagoké, és könnyebben kopik. Színét tekintve esztétikailag nem olyan kellemes, mint a gyantaanyagok.
Nano- és gyémántgyanta
A nano- és gyémántgyanta anyagok felhasználásával ezek a legfejlettebb, high-tech tömési lehetőségek. Kiváló szilárdságot és természetesebb színt biztosítanak.
A hiányzó fogak pótlásának elmulasztása öt fő veszélye
Korai öregedés
A fogak fontos szerepet játszanak az arc megjelenésének megőrzésében, az elülső fogak pedig jelentősen befolyásolják az esztétikai megjelenést.Az elülső fogak hiánya fiatalosabb és energikusabb megjelenést eredményezhet, kiemelve az öregedés jeleit. Továbbá, ha a fogak többsége vagy mindegyike hiányzik, az arcpofák elveszítik támaszukat és behorpadnak, az ajkak teltségüket, az arc ráncai megnövekednek, a nasolabialis ráncok elmélyülnek, és a száj sarkai lefelé görbülnek, ami észrevehetően öregített megjelenést eredményez.
Gyomor-bélrendszeri következmények
A fogak elvesztése elsősorban a rágási funkciót befolyásolja, a súlyosság pedig a hiányzó fogak helyétől és számától függ.Az elülső fogak elvesztése rontja az ételek átrágásának képességét, míg a hátsó fogak elvesztése megnehezíti a alapos őrlést. A rágási funkció csökkenésével a nem megfelelően feldolgozott ételek közvetlenül a gyomor-bélrendszerbe kerülnek, ami jelentősen megnöveli az emésztőrendszer terhelését és rontja a tápanyagok felszívódását. Hosszú távon ez az állapot akár emésztési zavarokat is kiválthat. Ezenkívül a teljes fogvesztés megnehezíti az ajkak szoros összezárását, ami megnehezíti a nyelést.
Hatása a megmaradt fogakra
A fogvesztés után a rágási terhelés a megmaradt fogakra hárul. Ugyanakkor a hiányzó fogak miatt keletkező rések megfosztják a szomszédos fogakat a rögzítésüktől és támaszuktól, ami jelentősen megnöveli a megmaradt fogakra nehezedő terhelést.Hosszú ideig kezeletlenül hagyva ez a szomszédos fogak megdőléséhez és az ellenkező oldali fogak megnyúlásához vezethet, ami később fogszuvasodást és fogágybetegséget okozhat, tovább rontva a megmaradt fogak állapotát. Ha kevés fog marad, a rájuk nehezedő túlzott rágási erők gyors alveoláris csontvesztéshez vezethetnek, ami a fogak meglazulásához vagy akár elvesztéséhez is vezethet.Minél hosszabb ideig tart a foghiány és minél több fog hiányzik, annál jelentősebb a hatása a megmaradt fogakra.
Beszédzavar
A foghiány, különösen az elülső régióban, tisztázatlan kiejtést okozhat, amelyet általában sziszegésnek neveznek. Ez a beszédzavar jelentősen befolyásolja a beteg társadalmi interakcióit, és akár pszichológiai jólétét is érintheti.
Ízületi károsodás
A fogvesztés után az érintett oldalon csökkent rágási funkció a másik oldalon való kizárólagos rágás szokásához vezethet. Továbbá, több fog hiányában vagy hosszan tartó fogvesztés esetén a megmaradt fogak megdőlhetnek vagy megnyúlhatnak, ami okkluzális interferenciát okozhat és megzavarhatja a harapási viszonyt.Ezek a tényezők együttesen veszélyeztetik az állkapocs ízület stabilitását, és ízületi károsodást okozhatnak.