Mi úgy látjuk, hogy az amerikai iskolák meglehetősen lazaak, nem kényszerítik a gyerekeket az olvasásra és írásra. Valójában szigorú tantervük van, de a megvalósításuk eltér a kínai iskolákétól.Egy nap a harmadik osztályos lányom elmondta anyának, hogy néhány nappal korábban a tanár megkérte minden tanulót, hogy ültessenek el egy magot az iskola udvarán. Ezen a héten a magok elkezdtek kihajtani, és az övé volt a legmagasabb és a legerősebb!Amikor anyja megkérdezte, miért volt ilyen szerencsés, a lánya ragaszkodott hozzá, hogy nem szerencséről volt szó: ültetés előtt gondosan felmérte a terepet, és kiválasztotta a napfényben leginkább fürdő helyet, ahol egész nap nem árnyékolták be fák vagy épületek. A legfontosabb, hogy a hely az iskola kertjében található szökőkút hatótávolságán belül volt, így biztosítva a rendszeres öntözést.
Így, amikor a fiatal hajtások megjelentek, bebizonyosodott, hogy gondos tervezése meghozta gyümölcsét.Az iskola azonban nem azért vetette el a gyerekekkel a magokat, hogy ösztönözze őket anyjuk házimunkájának segítésére, hanem hogy megtanuljanak néhány, a növénytermesztéssel kapcsolatos kulcsszót – olyan meglehetősen haladó szókincset, mint a műtrágya, a talaj, az embrió és a sziklevél. Mivel a lánya olyan sok gondot fordított a vetésre, ezek a szavak természetesen mélyen bevésődtek a memóriájába.
Ez példázza az organikus írástudás elsajátítását: először gyakorlati tapasztalatot adnak a gyerekeknek, majd segítenek nekik ezeket a tapasztalatokat nyelven és szókincsen keresztül kifejezni. Ez a folyamat során a gyerekek kreativitásukat gyakorolják, és a teremtés örömében még a legnehezebb szavak is emlékezetessé válnak. Ez az Ivy League oktatás egyik alapelvét testesíti meg: még a látszólag „száraz tudás”, mint az írástudás elsajátítása is, lehetőség szerint aktív, kreatív folyamatok révén kell megvalósulnia.
Ezenkívül olvastam olyan amerikai iskolákról szóló beszámolókat, ahol a 4. osztályosok lisztből, vízből és sóból gyúrnak tésztát, és dokumentálják az egész folyamatot, hogy megtalálják az optimális keverési technikákat. Ezt a leckét „kémiai mérnöki tudománynak” nevezik. Egyszerű kísérletek és játékok révén a gyerekek megértik az alapvető tudományos elveket és a problémamegoldási módszereket, míg az írástudást a kísérleteik rögzítésével sajátítják el.Valójában bizonyos otthoni játékok, például a kockákkal való építkezés, elég vonzóvá tehetők ahhoz, hogy a gyerekek játék közben megtanulják az aritmetikát, a mechanikát és a nyelvet – ez nem korai oktatás? Az ilyen megközelítések nagyobb érdeklődést és kreativitást váltanak ki a gyerekekből.