Túl forró ételek és italok
A túl forró ételek és italok fogyasztása a gyomor-bélrendszer daganatainak, többek között a nyelőcsőráknak is jelentős oka.A túl forró ételek fogyasztása károsítja és irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját. A hosszan tartó irritáció a szövetek rosszindulatú átalakulását okozhatja. Az emésztőrendszeri daganatok jelentősen magasabb előfordulása a kínai népesség körében a nyugatiakhoz képest összefüggésben áll a kínaiak forró ételek iránti preferenciájával, ahol minden étkezéshez forró levesek, például zöldséglevesek vagy sűrű mártások tartoznak. Ezzel szemben a nyugati étrend egyszerűbb, kevesebb forró levest tartalmaz, és több hideg italt, például gyümölcsleveket és kólát fogyasztanak.
Túlzott fogyasztás melegítő ételek
Az úgynevezett melegítő ételek két kategóriába sorolhatók: azok, amelyek túlzottan forróak vagy forrázó hőmérsékletűek, és azok, amelyek a hagyományos kínai orvoslás szerint melegítő hatásúak. Túlzottan csípős és melegítő tulajdonságaik miatt ezek az ételek könnyen károsítják az emésztőrendszer nyálkahártya-epitéliumát, így a leginkább hajlamosak daganatok kialakulására az emésztőrendszerben.
Melegítő tulajdonságú ételek
1. Az alkohol csípős, melegítő tulajdonságokkal rendelkezik. A krónikus alkoholfogyasztás a leggyakoribb tényező az emésztőrendszer daganatainak kialakulásában. A nyelőcsőrák magas előfordulási gyakorisága Shandong délnyugati részén összefüggésbe hozható a régió étkezési szokásaival, amelyek a forró ételek és az alkohol fogyasztását részesítik előnyben. Valójában már 1964-ben a Világ Egészségügyi Szervezet felismerte, hogy az alkoholtartalmú italok túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a szájüregi, gége- és nyelőcsőrák kialakulásával.A Jiangsu tartományban található Qidong megyében végzett összehasonlító tanulmány Tongxing település (viszonylag magas májrákos megbetegedések előfordulása) és Xining település (viszonylag alacsony előfordulása) között kimutatta, hogy az előbbi településen a májrákos halálozási arány 2,5-szer magasabb volt, mint az utóbbiban. Annak ellenére, hogy a két települést csak egy út választotta el egymástól, természeti környezetük hasonló volt, és a dohányzás aránya is hasonló volt, a legfontosabb különbség az volt, hogy a magas előfordulási arányú terület lakói kedvelték az alkoholfogyasztást, míg az alacsony előfordulási arányú terület lakói inkább a teát fogyasztották.
2. A hagyományos kínai orvoslásban hasonlóan melegítő ételekként osztályozzák a sült és füstölt/grillezett ételeket. Ezek az ételek a magas hőmérsékleten történő sütés és pörkölés révén nyerik el melegítő tulajdonságaikat. Kutatások igazolják, hogy az ilyen ételek hosszabb ideig tartó fogyasztása növelheti a gyomor-, vastagbél- és májrák kialakulásának kockázatát.
Kávé
A kínaiak tea iránti vonzódásához hasonlóan a nyugatiak is elsősorban a kávét kedvelik. Öt évig tartó epidemiológiai tanulmány után amerikai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein bizonyos hatással van a hasnyálmirigy- és hólyagrák kialakulására. A rendszeresen kávét fogyasztóknak kétszer-háromszor nagyobb az esélyük ezekre a rákfajtákra, mint a nem kávéfogyasztóknak. A hasnyálmirigyrákos betegek legalább fele esetében a betegség oka a túlzott kávéfogyasztás.
Az öt íz egyensúlyhiánya
A hagyományos kínai orvoslás az étrendben az öt íz – édes, keserű, savanyú, csípős és sós – harmonizálását támogatja. Bármely íz túlzott fogyasztása egyensúlyhiányt okozhat, ami betegségeket válthat ki. A daganatok kialakulásában közreható tényezők között gyakoriak a zsíros, olajos és magas kalóriatartalmú ételek túlzott fogyasztása, valamint a túlzott sóbevitel.
A zsíros, olajos és keményítőtartalmú ételek túlzott fogyasztása
A hagyományos kínai orvoslásban a zsíros, olajos és keményítőtartalmú ételek alatt édes és olajos anyagokat értenek. Klinikai kutatások szerint az édes ételek – keményítőtartalmú és cukros ételek – túlzott fogyasztása gyomorrákhoz vezethet. A zsíros ételek, például a zsíros húsok és olajok túlzott fogyasztása elősegítheti a mellrák, a vastagbélrák, a végbélrák és a hasnyálmirigyrák kialakulását.A hagyományos kínai orvoslás szemszögéből a daganatok a felhalmozódási szindrómák kategóriájába tartoznak. A Belső kánon szerint a felhalmozódási szindrómák a testnedvek pangását és a vér pangását jelentik. A zsíros, gazdag ételek fogyasztása könnyen elősegíti a nedvesség és a váladék képződését, ami kétségtelenül súlyosbítja ezeknek a kóros anyagoknak a felhalmozódását.
A modern orvostudomány szemszögéből a magas zsírtartalmú étrend gyakori fogyasztása a májat nagyobb mennyiségű epe kiválasztására készteti. A belekbe jutva az epe elsődleges epesavai anaerob bélbaktériumok hatására dezoxikolsavvá és kolinsavvá alakulnak. Mindkét anyag rákkeltő hatású, és képes a bélnyálkahártya rosszindulatú átalakulását előidézni. Ugyanakkor a zsírok kedvező növekedési környezetet biztosítanak a különböző daganatok számára.
Túlzott sózás
A konyhasó mellett a sós ételek közé tartoznak a savanyú zöldségek, a sózott halak, a pácolt húsok és más tartósított termékek.Kutatások szerint a tartósított élelmiszerek rendszeres fogyasztása 2,79-szeresére növeli a nyelőcsőrák kockázatát azokhoz képest, akik ritkán fogyasztanak ilyen ételeket. A gyomorrák leggyakrabban a sós ételek kedvelésével hozható összefüggésbe. A sózott halat rendszeresen fogyasztó japán halászok körében magasabb a gyomor- és nyelőcsőrák előfordulási aránya. A sózott hal fogyasztása a nasopharyngealis carcinoma kialakulásának is jelentős tényezője.Malajziai kutatók megfigyelték, hogy a part menti lakosok körében magasabb a nasopharyngealis rák előfordulása, amit a sózott halak iránti preferenciájuknak tulajdonítanak. A kínai népszámlálási adatok megerősítik, hogy a magas gyomorrákos megbetegedési arányú régiókban az egy főre jutó átlagos napi sóbevitel eléri az 50 grammot, míg az alacsony előfordulási arányú területeken ez a szám körülbelül 6 grammra csökken.
Valójában a só önmagában nem rákkeltő. A rákot kiváltó mechanizmus abból ered, hogy a magas koncentrációjú sóoldatok károsítják a gyomrot védő nyálkahártyát, ami nyálkahártya-erózióhoz vagy fekélyekhez vezet. Ilyen károsodott állapotban a rákkeltő anyagoknak való kitettség a gyomornálkahártya-sejtek helyi rosszindulatú átalakulását válthatja ki. Bár a só elengedhetetlen az emberi egészséghez, a túlzott fogyasztását kerülni kell. Általában azt javasolják, hogy az egészséges emberek napi sóbevitele ne haladja meg a 6 grammot.
Pácolt élelmiszerek
A nitritek szintén elismert rákkeltő anyagok, amelyek jelentős mennyiségben keletkeznek zöldségek, friss hús és hasonló termékek pácolásakor.
A nitrozaminok jelen vannak a sóval pácolt szárított halakban, az erjesztett savanyúságokban, a kimchiben, a savanyú káposztában, a főtt káposzta maradékában, a kolbászokban és a húsokban. Ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása rákkockázattal jár.
Romlott vagy penészes élelmiszerek fogyasztása
Az aflatoxinok erős rákkeltő anyagok. Az Aspergillus flavus penészgomba meleg, párás körülmények között szaporodik a penészes gabonafélékben, kukoricában és földimogyoróban. Tanulmányok szerint laboratóriumi állatokban többféle daganatot okoz. Ez a tényező jelentősen hozzájárul az ázsiai és afrikai régiók magas rákos megbetegedési arányához.
Ezzel befejeztük a daganatok kialakulását elősegítő hat élelmiszer áttekintését. Reméljük, hogy ez az információ hasznosnak bizonyul. Jó egészséget és minden jót kívánunk Önnek a télre.