A depresszió súlyosságát nem kell részletesen ismertetni, mivel a legtöbb ember ismeri annak hatását. Ez a betegség ma már jelentős mértékben elterjedt, és számos embert érint, köztük közszereplőket is. Gondoljunk csak bele, milyen terhet ró ez a betegekre. Legutóbbi jelentések egy férfiról számolnak be, aki depressziója miatt megkéselte édesanyját. Sokan keresnek hatékony megelőző intézkedéseket. Az alábbiakban a depresszió megelőzésének stratégiáit vázoljuk fel.
Depressziós férfi leszúrja édesanyját
Az eset hirtelen történt: egy 82 éves nőt leszúrtak, és vér borította. A rendőrség azonnal kiérkezett, de kiderült, hogy a támadó a nő saját fia volt. A férfi továbbra is nagyon izgatott volt, és további támadásokat kísérelt meg, csak akkor tudták megfékezni, amikor a rendőrök lelőtték a bal lábát.A rendőrök értetlenül álltak az eset előtt: miért támadna egy fiú a saját anyjára? A későbbi nyomozás kiderítette, hogy a fiú depresszióban szenvedett. Évek óta élt az anyjával, és már sok évvel korábban diagnosztizálták nála a mentális betegséget. Mégis, senki sem számított arra, hogy megtámadja az idős nőt. A rendőrség gyorsan kórházba szállította az áldozatot, ahol stabilizálták az állapotát, és most már nincs veszélyben. Azonban a kérdés továbbra is fennáll: hogyan kell kezelni egy ilyen mentális betegséggel küzdő személyt? Az esetet továbbra is vizsgálják.A mentális betegségek valóban az egyik legbonyolultabb állapot, mivel előre nem látható, másokat sértő viselkedést válthatnak ki. Ez az eset a depresszió egyik megnyilvánulását szemlélteti. Mi okozza a depressziót? 1. Genetikai tényezők: A depresszió szorosan összefügg a örökletes hajlammal. A kutatások szerint a rokonok körében jelentősen magasabb a prevalenciája, mint az általános populációban, és a szorosabb vérkapcsolatok magasabb előfordulási arányokkal korrelálnak.
2. Gyermekkori élmények: A gyermekkori negatív élmények gyakran jelentősen növelik a depresszió kialakulásának kockázatát felnőttkorban.
3. Személyiségbeli tényezők: Azok az egyének, akiknél kifejezett szorongás, rögeszmés-kényszeres viselkedés vagy impulzivitás figyelhető meg, hajlamosabbak a depresszióra.
4. Társadalmi tényezők: A kedvezőtlen társadalmi körülmények jelentősen befolyásolják a depresszió kialakulását. A családi állapotgal való elégedetlenség jelentős kockázati tényező, míg az alacsony jövedelmű háztartások elsődleges tagjai különösen hajlamosak rá.
5. Pszichológiai tényezők: A 2–3 hónapig vagy annál hosszabb ideig tartó, hirtelen vagy elhúzódó negatív életesemények jelentős hatással vannak az egyén depressziójának kialakulására.
6. Nemek közötti különbségek: Az epidemiológiai adatok szerint a nők hajlamosabbak a depresszióra, mint a férfiak, és kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy depressziós tüneteket tapasztalnak.
7. Kábítószer-fogyasztás: A kutatások szerint a krónikus alkoholhasználók 50%-a vagy annál többje depresszióban szenved. Ezenkívül más pszichoaktív anyagok, például az opioidok és a depresszió közötti kapcsolat is hasonló az alkoholhoz.
Hogyan lehet megelőzni a depressziót?
1. Ép életértékek kialakítása: Az egyén pszichológiai stresszel való megküzdési módja szorosan összefügg személyiségjegyeivel, ami abban nyilvánul meg, hogy problémáinak értékelése összhangban van-e a valósággal, és hogy problémamegoldási módszerei megfelelőek-e.Egyesek vagy túlzottan felnagyítják az érzelmi hatásokat, ami aránytalan depressziós reakciókat vált ki, vagy az érzelmi stresszt követően alkohol- vagy szerhasználattal menekülnek a valóság elől – homokba dugják a fejüket, önkárosítanak, ezzel pedig továbbra is gyakorlati nehézségekkel és depressziós állapotokkal küzdenek. Az egészséges jellemű emberek érzelmi kihívásokkal szembesülve aktívan keresnek külső támogatást, erősítik önbizalmukat és fejlesztik a komplex problémák kezeléséhez szükséges gyakorlati készségeket, így megakadályozva, hogy a külső hatások súlyos pszichológiai és fizikai károkat okozzanak.
2. Bizalommal tekintsen minden napra. A depresszió kezelésének megfontolásakor elengedhetetlen az önmegerősítés. Minden este, lefekvés előtt, teljes mértékben ismerje el az éppen véget ért nap eredményeit és előrehaladását, és ne ragadjon le a negatívumoknál. Nagyon hasznos napló vezetése – jegyezze fel a pozitív élményeket, előrelépéseket és eredményeket. Folyamatosan emlékeztesse magát arra, hogy Ön a legjobb.
3. Tartsa be a rendszeres rutinokat. Néhány beteg, aki képes dolgozni vagy háztartási feladatokat ellátni, elhanyagolhatja ezeket a felelősségeket, ami káros. Ezért a depresszió önkezelésének megfontolásakor a betegeknek kitartóan kell folytatniuk a szükséges tevékenységeket, hogy megakadályozzák hangulatuk romlását.
4. Kerülje a negatív témák megbeszélését barátaival és családtagjaival. Ez a depresszió önkezelésének egyik legfontosabb szempontja. Ezenkívül a szeretteinek is kerülniük kell a beteg pesszimista beszédét. Ez nem együttérzés hiányát jelenti, hanem azt, hogy az ilyen negatív beszéd megerősíti a komor gondolatokba való belemerülés tendenciáját.
Melyek a depresszió kezelésére általánosan alkalmazott gyógyszerek?
(1) Triciklikus antidepresszánsok: Példák: imipramin, amitriptilin és klomipramin. Ezek a gyógyszerek olcsók, de jelentős mellékhatásokkal járnak, elsősorban szájszárazsággal, fokozott pulzusszámmal és vizeletvisszatartással. Túladagolásuk életveszélyes lehet. Manapság ritkábban alkalmazzák őket.
(2) Szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k): öt típus létezik: fluoxetin, paroxetin, fluvoxamin, szertralin és citalopram. Viszonylagos biztonságosságuk és hatékonyságuk miatt jelenleg széles körben írják fel őket.
(3) Szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI-k): Példák: venlafaxin és mirtazapin. Ezek általában viszonylag gyorsan hatnak, és bizonyos, kezelésre rezisztens depressziós formák esetén jó hatékonyságot mutatnak.