A Yangcheng Evening News szerint a Passengers című sci-fi kalandfilm nemrég promóciós rendezvényt tartott Pekingben, ahol a főszereplő Jennifer Lawrence és Chris Pratt meglepetésszerűen megjelentek a fővárosban.A sajtótájékoztatón bemutatták a film legfontosabb kellékét, a „hibernált kapszulát”. Lawrence elmagyarázta, hogy karakterének a kapszulában fekve, fénysebességgel utazik az űrben, ahol 120 évig aludhat. Elismerte azonban, hogy a kellék jelentős szorongást okozott neki: „Klaustrofóbiám van, amit apámtól örököltem.„Minden alkalommal, amikor beléptem a kamrába, több stábtag segítségére volt szükségem. Amint bent voltam és bezárult a fedél, teljesen megrémültem.”
A klausztrofóbia (zárt tér félelem) egy szorongásos zavar, amelyet zárt környezet vált ki. Az agorafóbia egyik típusaként a szenvedők félnek a zárt vagy zsúfolt helyektől, mert attól tartanak, hogy ott ismeretlen veszélyek leselkednek rájuk. Súlyos esetekben szorongás és rögeszmés-kényszeres tünetek jelentkezhetnek, bár mind a fizikai, mind a viselkedési reakciók gyorsan normalizálódnak, ha elhagyják az ilyen környezetet. Akkor miért alakul ki a klausztrofóbia?
Gyermekkori traumából ered
A betegek a zárt vagy zsúfolt terektől félnek, mert attól tartanak, hogy ismeretlen veszélyek jelentkezhetnek bennük. Súlyos esetekben szorongás és rögeszmés-kényszeres tünetek jelentkezhetnek. Az ilyen környezet elhagyása után mind a fiziológiai, mind a viselkedési reakciók gyorsan normalizálódnak – ez a klausztrofóbia etiológiájának meghatározó jellemzője.
Nem megfelelő gyermekkori nevelés
A túl szigorú és dogmatikus nevelés gátolhatja a pszichológiai fejlődést, ami csökkenti a társadalmi megértést és alkalmazkodóképességet, és akadályozza az objektív körülményekről való helyes ítélőképességet. A túl szigorú vagy elnyomó környezet szintén torzíthatja a normális pszichológiai fejlődést, ami a külső ingerek téves megítéléséhez vagy hibás értelmezéséhez vezethet.
Genetikai hajlam
A klausztrofóbia etiológiáját örökletes és személyiségbeli tényezők is jelentősen befolyásolják. Ez azt mutatja, hogy az egyén korai fejlődési tapasztalatai nemcsak későbbi életmódját alakítják, hanem meghatározzák a pszichológiai rendellenességek, például a klausztrofóbia iránti hajlamát is. Lawrence állapota valóban apjától örökölt volt.
Specifikus terápiák klausztrofóbiára
1. kezelés: Flooding-módszer
Ez a jelenleg rendelkezésre álló leghatékonyabb pszichológiai terápia a klausztrofóbia kezelésére. A pszichológiai tanácsadáson alapuló módszer során a pácienst hirtelen szembesítik a félelmetes tárgyakkal vagy környezettel. Ez magában foglalhatja a vezérelt képzelet használatát vagy a páciens fizikai elhelyezését a legfélelmetesebb helyzetben.A pácienst arra ösztönzik, hogy vizualizálja a legfélelmetesebb helyzetet; alternatívaként a terapeuta ismételten és kitartóan leírhatja a félelmetes helyzet részleteit; vagy videókat és diákat használhatnak a legfélelmetesebb képek vetítésére, fokozva a páciens szorongását. A terápia során a páciens nem folytathat elkerülő magatartást, például nem csukhatja be a szemét, nem kiálthat, nem takarhatja el a fülét.
A rettegett inger ismételt expozíciója során, még akkor is, ha a beteg szorongás és feszültség miatt autonóm idegrendszeri reakciókat tapasztal, mint például gyorsuló pulzus, légszomj, sápadtság vagy hideg végtagok, a leginkább rettegett katasztrófa nem következik be. Ennek következtében a szorongásos reakció ennek megfelelően csökken, és a félelem tünetei fokozatosan alábbhagynak.
Klaustrofóbia kezelése 2: Szisztematikus deszenzitizáció
Ez a jelenleg rendelkezésre álló legbiztonságosabb és leghatékonyabb viselkedésterápia a klaustrofóbia kezelésére. Az orvos fokozatos félelemintenzitási skálát állít fel, és fokozatosan teszi ki a beteget a rettegett tárgyaknak vagy környezetnek. Ez a fokozatos érzékszervi kitettség csökkenti a beteg félelemreakcióját az ingerre, és végül a tünetek teljes megszűnését eredményezi.
Ez a módszer viszonylag kíméletes és a betegek könnyen elfogadják. Hátrányai közé tartozik a hosszú kezelési idő és a lassú hatás. Például a beteg félelemszintje fokozatosan értékelhető: a szorongás hiánya 0, míg a metróval alagúton való áthaladás során tapasztalt legnagyobb félelem és szorongás 100. Ez a skála több szintre osztható, amelyek mindegyike a szorongás különböző mértékét jelenti.
A terapeuta alacsonyabb szinteken kezdi a tréninget, például a metróállomáson való belépéssel, és megtanítja a beteget a félelem és a szorongás kezelésére. A haladás során a betegek megközelítik a vezetőfülkét, belépnek oda, elindítják a vonatot, és áthaladnak a alagutakon – így lépésről lépésre segítve őket a fóbiájuk leküzdésében. Súlyos esetekben egyidejűleg szorongáscsökkentő gyógyszert is felírhatnak.
A klausztrofóbia 3. kezelése: gyógyszeres terápia
A klausztrofóbia elsődleges kezelései a pszichoterápia és a gyógyszeres terápia, amelyek kiegészítik egymást és mindkettő elengedhetetlen. Mivel az előző két pont a pszichoterápiát tárgyalta, a gyógyszeres terápia is elengedhetetlen.A piac tele van olyan gyógyszerekkel, amelyek állítólag a klausztrofóbiát kezelik, így a betegek és családtagjaik nem tudják, melyik a leghatékonyabb és a legkevesebb mellékhatással járó gyógyszer. Ez a zavar gyakran nem megfelelő gyógyszerválasztáshoz vezet, ami súlyosbítja a tüneteket és súlyos következményekkel jár. Éveken át tartó klinikai vizsgálatok után a tisztán növényi összetételű Jing Shen Ding Kong Agent kivételes hatékonyságot mutatott mellékhatások nélkül, így megbízható terápiás lehetőséget kínál.