A magzatvíz az amniotikus üregben található folyadék, amely a magzat növekedésének és fejlődésének „óceánjaként” szolgál. A terhes méhben ez a folyadék védi a magzatot a külső káros hatásoktól, megakadályozza a magzat és a magzatburok összenövésekét, fenntartja a megfelelő méhbeli hőmérsékletet, és elegendő mozgásteret biztosít a magzatnak. Ezenkívül a vajúdás során átadja a méhfalak nyomását, segíti a méhnyak tágulását, és a burok repedése után kenőanyagként működik a szülőcsatornában, megkönnyítve a magzat születését.
Normális, teljes terhesség esetén a magzatvíz mennyisége átlagosan körülbelül 1000 milliliter. Ha a folyadék mennyisége meghaladja a 2000 millilitert, akkor polihidramnionról beszélünk. Az okok között szerepel az akut polihidramnion, amikor a folyadék mennyisége napok alatt gyorsan növekszik, és a krónikus polihidramnion, amikor a mennyiség hosszabb idő alatt fokozatosan emelkedik.A polihidramnionos esetekben a magzatok körülbelül 60%-a mutat rendellenességeket. A polihidramnion gyakran társul többes terhességgel, terhességi cukorbetegséggel és anyai hemolitikus újszülöttbetegséggel. Ezért a polihidramnionos terhes nőknek ébernek kell lenniük ezekre a állapotokra.
Az akut polyhydramnios gyakran a terhesség 24. hetében jelentkezik, ami rövid időn belül a méh gyors megnagyobbodását okozza. A betegek gyakran tapasztalnak kifejezett kompressziós tüneteket, mint például hasi puffadás és fájdalom, szívdobogás, légszomj és a fekvő helyzetben való fekvés képtelensége. Ödemák alakulhatnak ki az alsó végtagokban, a szeméremtesten és akár a hasfalon is. A krónikus polyhydramnios általában a terhesség késői szakaszában jelentkezik, általában nyilvánvaló tünetek nélkül, bár ultrahanggal és szülés előtti vizsgálatokkal kimutatható.
A polihidramnion gyakran együtt jár preeclampsiával, amely klinikailag magas vérnyomás, ödéma és proteinuria formájában jelentkezik. Súlyos esetekben görcsök és kóma is előfordulhat, ami veszélyt jelent mind az anya, mind a magzat életére. A túlzott mennyiségű magzatvíz növeli a rossz fekvés és a koraszülés kockázatát is.A membránrepedés után a magzatvíz hirtelen kiáramlása a hasüregi nyomás gyors csökkenését okozhatja, ami a köldökzsinór prolapsusához vezethet és veszélyeztetheti a magzatot. A folyadékvesztés utáni méhüreg térfogatának hirtelen csökkenése a hasüregi nyomás hirtelen csökkenése miatt koraszülést vagy anyai sokkot okozhat. A szülés harmadik szakaszában a méh atóniája szülés utáni vérzéshez vezethet.A polihidramnionos esetekben a perinatális halálozási arány meghaladhatja a 35%-ot. A krónikus polihidramnion esetén alacsony sótartalmú étrendet írhatnak elő, valamint orális diuretikumokat, például hidroklorotiazidot (25 mg naponta háromszor) kálium-kloriddal (0,5 g naponta háromszor) kombinálva. Hagyományos kínai diuretikus gyógynövényeket is adhatnak, például:Alisma orientale, Poria cocos és Citrus reticulata héj, mindegyik 100 g, finom porrá őrölve. Naponta kétszer 10 g-ot vegyen be rizsvízzel. Alternatív megoldásként csökkentse a készítmény mennyiségét, és főzze le orális adagolás céljából. Az étrendi terápia magában foglalhatja 50 g adzuki bab, 30 g coix mag és 100 g japonica rizs főzését zabkásává, amelyet naponta egyszer kell fogyasztani.Teljes terhességi idő után hagyja, hogy a szülés természetes módon zajlódjon le. Ha azonban magzati rendellenességek vagy akut polyhydramnios lép fel, a kismama egészségének védelme érdekében azonnal fontolóra kell venni a terhesség megszakítását. A magzatvíz mennyisége összefügg-e a vízfogyasztással? A szülést megelőző vizsgálatok során a polyhydramnios diagnózissal rendelkező kismamák gyakran kifejezik aggodalmukat, intuitív módon összekapcsolva azt a túlzott vízfogyasztással.Valójában ez a feltételezés téves; a magzatvíz mennyisége nincs összefüggésben a szokásos vízfogyasztással. A polyhydramnios tehát teljesen független a folyadékbevitteltől. A magzatvíz mennyisége a terhesség alatt változik. A 2000 milliliter feletti mennyiség polyhydramniosnak minősül.
A polyhydramnios megelőzése érdekében elengedhetetlen a magzati rendellenességek elleni óvintézkedések meghozatala, ideértve a vérrokonsági házasságok elkerülését is. A terhesség korai szakaszában kerülni kell a káros vegyi anyagoknak és röntgensugaraknak való kitettséget. A toxoplazmózis fertőzés megelőzése érdekében minimálisra kell csökkenteni a macskákkal való érintkezést. A terhességi komplikációk időben történő diagnosztizálása és kezelése érdekében elengedhetetlen a rendszeres terhesgondozás. A polyhydramnios okának azonosítása után megfelelő kezelést kell alkalmazni. Ha a polyhydramnios teratoma okozta, akkor azonnal meg kell fontolni a terhesség megszakítását.