Sokan emlékezhetnek szüleik gyermekkori figyelmeztetéseire: „Ne egyél édességet, mert alvás közben a fogakat rágó bogarak felfalják a fogaidat!” De valóban ilyen lények fogyasztják el a fogakat?
Hou Benxiang, a Pekingi Stomatológiai Kórház (a Capital Medical Universityhoz tartozó) endodontológiai osztályának igazgatója és a Kínai Stomatológiai Szövetség főtitkárhelyettese elmagyarázza, hogy a fogak koronából és gyökérből állnak, amelyek találkozási pontját nyaki régiónak nevezik.A korona legkülső rétege a zománc, az emberi test legkeményebb anyaga, amely a dentin réteget borítja. A magban található a pulpa, egy idegeket és vérereket tartalmazó lágy szövet.Az egészséges fogak felületén található kemény zománc erősen ellenáll a savas és lúgos korróziónak. Azonban a fog felületén megtelepedő baktériumok savtermelő tevékenysége miatt erózió lép fel, ami a külső kemény szerkezet megsemmisüléséhez és „fogszuvasodás” kialakulásához vezet.Vegyük példának a cukros ételek fogyasztását: a szájüregi mikroorganizmusok a szacharózt felhasználva poliszacharidokat szintetizálnak, amelyek viszont egy nagyon viszkózus baktériumréteget (fogkő) képeznek. Ez a fogkő a fogak felületéhez tapad és nehezen eltávolítható. A baktériumok ebben a rétegben széles körben szaporodhatnak, és szerves savakat és más, a fogakat károsító anyagokat termelnek.
A fogszuvasodás kialakulása fokozatos folyamat. A korai stádiumú szuvasodás gyakran nem jár konkrét tünetekkel, csupán szabálytalan sárgásbarna foltok jelennek meg a zománc felületén, amelyeket gyakran nem vesznek észre. Ahogy a szuvasodás egyre mélyebbre hatol a felületi dentinrétegbe, a fog felületén jól látható üregek jelennek meg.Ez általában cukros ételek fogyasztásakor fájdalomként jelentkezik, amely öblítés után megszűnik. Ha a szuvasodás tovább halad a dentin középső rétegébe, vagy megközelíti a pulpakamrát, a beteg hőhatásokra, például melegre vagy hidegre reagáló fájdalmat érezhet.Amikor a fogszuvasodás mélyen behatol a dentinbe, az ételmaradékok beszorulnak az üregbe, ami lehetővé teszi a baktériumok szaporodását. Ahogy az üreg megközelíti a pulpakamrát, a baktériumok és toxinjaik könnyen behatolnak a pulpa szövetébe, ami intenzívebb fájdalmat okoz. Ez később pulpitist, apikális periodontitist vagy akár fogvesztést is okozhat.
Minél korábban kezelik a fogszuvasodást, annál nagyobb az esély a természetes fogak megőrzésére. A fogszuvasodás kialakulása előtti kezelés a leghatékonyabb. A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: fogak, étel, baktériumok és idő. Minél hosszabb ideig marad az étel a fog felületén, annál nagyobb az esélye, hogy a baktériumok károsítják a fogat.Ennek a folyamatnak a megakadályozása érdekében minden étkezés után megfelelő fogmosással minimalizálhatjuk a baktériumok szájban való tartózkodásának idejét. A szájhigiénia körülbelül hat hónapos korban kezdődhet, ujjhegyre húzható fogkefével vagy nedves gézzel. Az első őrlőfogak megjelenése után kezdjünk el lenyelhető fogkrémet használni. Hároméves kortól fontoljuk meg alacsony fluoridtartalmú fogkrém használatát.Három és fél éves korukban a gyermekek első őrlőfogaikra pit- és fissúra-tömítő anyagot kaphatnak. A tömítő anyagot az első állandó őrlőfogakra (6–7 éves kor) és a második állandó őrlőfogakra (11–12 éves kor) is fel kell vinni, miután azok teljesen kibújtak. A gyermekeknek ideális esetben gyermekméretű fogkefét kell használniuk. A alapos szájhigiénia megköveteli a fogak közötti interproximális felületek figyelmet. A szakértők azt javasolják, hogy a felnőttek fogselymet használjanak a fogak közötti ételmaradékok és lágy plakk eltávolítására fogmosás előtt.A fluorid gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok szaporodását, csökkenti a fogkőben kialakuló savképződést, csökkenti a fogak savoldhatóságát és elősegíti a remineralizációt. Hou Benxiang ezért fluoridos fogkrém használatát javasolja a fogak szuvasodás elleni ellenállóképességének növelése érdekében.