Milyen típusú fogak igényelnek fogszabályozó kezelést? Általában a rosszul elhelyezkedő, kiálló vagy alulharapásos fogak igényelnek fogszabályozó beavatkozást. Sok ember szenved alacsony önértékeléstől fogászati problémák miatt, ezért a fogszabályozó kezelés a preferált megoldás számukra.Vannak-e a fogszabályozó kezeléssel kapcsolatos mellékhatások?
A fogszabálytalanság rendkívül gyakori a mindennapi életben. A rosszul elhelyezkedő vagy szabálytalan fogak gyakran jelentős önbizalomhiányt okoznak a pácienseknek. Milyen típusú fogak igényelnek fogszabályozó korrekciót?
1.Alsó állkapocs előreugrás (mandibuláris protruzió) — Általánosan „alsó állkapocs előreugrásnak” vagy „fordított állkapocsnak” nevezik, és akkor fordul elő, amikor az alsó elülső fogak az felső elülső fogak elé nyúlnak. Az állkapocs kiugróbbnak tűnik, és oldalról nézve az arc konkáv, félhold alakú lesz. Egyes gyermekeknél ez az alsó állkapocs előreugrás a növekedés és fejlődés során egyre hangsúlyosabbá válik.
2. Malocclusion – torlódás és eltérítés. Ez a leggyakoribb típusú rendellenesség, amelynek fő jellemzője a fogak szabálytalan elhelyezkedése, amelyek közül néhány befelé, mások pedig kifelé nyúlnak. A legnyilvánvalóbb példa az, amit az emberek általában „tigrisfogaknak” neveznek.
3. Kinyúló fogak – mély túlharapás. Ez a rendellenesség úgy nyilvánul meg, hogy a felső frontfogak kifelé nyúlnak. Súlyos esetekben az ajkak nem tudnak természetesen összezáródni.Súlyos esetekben az alsó frontfogak beleharapnak a felső fogak ínyébe, ami oldalról nézve „madárszerű” arcprofilot eredményez. 4. Mély harapás és nyitott harapás: Orvosi nevén mély túlharapás, ez az állapot az alsó frontfogak túlzott mértékű fedését jelenti a felső frontfogak által. Súlyos esetekben az alsó fogakat teljesen eltakarják a felső fogak, így azok elölről láthatatlanok. 5.Foghézagok akkor keletkeznek, amikor egyébként normálisan elrendezett fogazatban észrevehető vagy jelentős rések vannak a fogak között.Mivel biomechanikai elveket alkalmaz, ez a fokozatos folyamat a fogak mozgását a fogak és a fogágy egészségének károsítása nélkül valósítja meg, így ideális helyreállító módszer, amely általában nem károsítja a páciens fogait.