Tévhit 1: A fogkrém túlzott használata szájüregi rákot okozhat
A fogkrémben található több hatóanyag is aggodalomra ad okot.A széles körben használt „nátrium-lauril-szulfát” vegyi anyag feltehetően gyomor-bélrendszeri rendellenességeket és májtoxicitást okozhat, valamint növelheti a szájfekélyek és a szájüregi rák kialakulásának kockázatát. A fogkrémekben található súrolószerek szintén károsíthatják az ínyeket, így azok sérülékenyebbé válnak. Ezért kerülje a túlzott mennyiségű fogkrém használatát.
2. tévhit: A fluorid tartalmú fogkrém helytelen használata fogfluorózist okozhat
A fluorid tartalmú fogkrémek szerepe a fogszuvasodás megelőzésében ma már széles körben elismert, és továbbra is ez az első termék, amely eszünkbe jut a szájápolás kapcsán. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy bár a fluorid tartalmú fogkrémek hatékonyan küzdenek a fogszuvasodás ellen, mellékhatásaik is vannak. Helytelen használatuk fogfluorózishoz vezethet.A fluorid fogszuvasodás elleni hatékonysága és toxikus hatása közötti határ nagyon keskeny. A túlzott fluoridbevitel fogfluorózist okoz, amelynek jellemző tünete a foltos fogak, és amely leggyakrabban gyermekeket érint. Ez azért fordul elő, mert a kisgyermekek még nem tudják teljesen kontrollálni a nyelést, így nagyobb az esélye annak, hogy fogmosás közben véletlenül lenyelik a fluoridos fogkrémet, és ezáltal megnő a fluoridbevitelük.Mivel a fogkrém csomagolásán általában nincs használati utasítás, célcsoport vagy adagolási útmutató, gyakori, hogy felnőttek és gyermekek ugyanazt a terméket használják. Ezenkívül továbbra is elterjedt az a gyakorlat, hogy a fogkefét túlzott mennyiségű fogkrémmel töltik meg, ahogyan azt a televíziós reklámok is bemutatják. A szakértők azt tanácsolják a fogyasztóknak, hogy a fluorid tartalmú fogkrém használatát legfeljebb egy centiméterre korlátozzák alkalmazásonként. A gyermekek ideális esetben teljesen kerüljék a fluorid tartalmú fogkrém használatát, vagy csak óvatosan, szülői felügyelet mellett használják.Ezenkívül a fluorid rendkívül mérgező anyag. Túlzott felszívódása fluorózist okozhat. A nemzeti szabályozás előírja, hogy a fluorid tartalmú fogkrémekben a szabad fluorid mennyisége 400–1200 ppm között legyen. Különös óvatosságra van szükség a 3–4 év alatti gyermekek esetében, mivel ők a fogkrém 1/8-1/4-ét lenyelhetik, ezért a fluorid tartalmú fogkrém nem alkalmas számukra.
Tévhit 3: A habzó fogkrém nem alkalmas gyermekek számára
A habzó fogkrém nem alkalmas gyermekek számára. A fogkrémeket erősen habzó, közepesen habzó és alacsony habzással rendelkező kategóriákba sorolják, a hab mennyisége a szappantartalomtól függ. Az erősen habzó fogkrémek magasabb szappantartalommal rendelkeznek, ami irritálhatja a szájnyálkahártyát.
Negyedik tévhit: Ugyanazon fogkrém használata reggel és este káros a száj egészségére
A szájegészségügyi szakemberek azt javasolják, hogy a fogkrémeket a szezonális változásoknak és a fizikai állapotnak megfelelően váltsuk, ahelyett, hogy mindig ugyanazt a márkát vagy összetételt használnánk. A fejlett nyugati országokban a fogyasztók több mint 80%-a ma már külön fogkrémeket használ reggel és este, valamint rendszeresen jár fogászati ellenőrzésre.A kutatások szerint a legtöbb szájüregi probléma baktériumokból ered, és az emberi nyál természetes antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. A nappali nyáltermelés azonban 3-4-szerese az éjszakai nyáltermelésnek, ami hatékonyan gátolja a baktériumok szaporodását. Alvás közben a nyálelválasztás elégtelensége szájszárazsághoz vezet, ami savasodást okoz, ami nem gátolja a baktériumok szaporodását, és ezáltal különböző szájüregi problémákat vált ki.
Ötödik tévhit: A gyógyhatású fogkrémeket nem szabad hosszú távon használni
Számos gyógyhatású fogkrém jelent meg a piacon – köztük érzékenységcsökkentő, gyulladáscsökkentő, szagtalanító és vérzéscsillapító változatok –, amelyeket kiterjedt reklámkampányok kísértek. Sokan ezért ezeket a szájüregi panaszok csodaszereként tekintenek rájuk, és fogászati egészségi állapotuktól függetlenül válogatás nélkül használják őket. Ez a gyakorlat nem tanácsos.A szájüregi baktériumok két kategóriába sorolhatók: patogén és nem patogén. Kölcsönös korlátozás révén kényes egyensúlyt tartanak fenn a szájüregben. Az erős antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező gyógyfogkrémek hosszú távú használata nemcsak a patogén baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját növeli, hanem a káros baktériumok mellett a jótékony szájflórát is elnyomja. Ez megzavarja a szájüregi ökoszisztémát, és potenciálisan új szájbetegségeket és fertőzéseket válthat ki.Ezenkívül egyes gyógyhatású fogkrémek alkaloidokat és erősen irritáló anyagokat tartalmaznak. Hosszú távú használatuk nemcsak a szájban található érzékeny nyálkahártyákat károsítja, hanem tartós irritáció révén íny-, szájüreg- és nyelvgyulladást is okozhat, ami ínygyulladáshoz, szájgyulladáshoz és nyelvgyulladáshoz vezethet.Az allergiás zihálásnak hajlamos személyeknél a gyógyhatású fogkrémek csípős illata köhögési rohamokat és gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat. Egyes fajták színezéket is tartalmaznak, amely hosszan tartó használat esetén foltot hagyhat a fogak felületén, csökkentve azok fényét és rontva esztétikai megjelenésüket.
Szájüregi problémákkal küzdőknek ajánlatos a fluoridos fogkrém és a gyógyhatású fogkrém felváltva történő használata. A fogszuvasodással és fogágybetegséggel egyaránt küzdő középkorú és idős betegeknek ideális esetben reggel fluoridos termékeket, este pedig gyógynövényes készítményeket kellene használniuk. A hidegre vagy melegre érzékeny személyeknek a deszenzitizáló, savkötő termékeket a szokásos fluoridos fogkrémmel kellene kombinálniuk.