Eredetileg a hialuronsavat csak hidratálásra használták, de mára már a ráncplasztikai sebészet soraiba is bekerült. Ez a plasztikai sebészeti technika a bakteriális erjesztéssel termesztett, nem állati eredetű stabil hialuronsav felhasználását jelenti, és a hialuronsavat a bőrredőkbe és mélyedésekbe, illetve a feltöltődésre vágyó részekbe lehet befecskendezni töltőanyagként a ráncok eltüntetésének és az arc átalakításának hatására, hogy a ráncok eltűnjenek és a megjelenés azonnal megváltozzon.

　　A hialuronsav az emberi bőr dermális szöveteiben zselatinos formában létezik, és felelős a víz tárolásáért és a bőr térfogatának növeléséért, így az teltnek, dúsnak és rugalmasnak tűnik.

　　A korral azonban a hialuronsav eltűnik, aminek következtében a bőr elveszíti a vízraktározó képességét, fokozatosan fakóvá és öregedővé válik, és finom ráncok alakulnak ki. A biotechnológia fejlődésének köszönhetően a hialuronsav kivonható a gerincesek kötőszövetéből, például a kagylóból, a szemgolyóból, a köldökzsinórból, a porcból és más testrészekből. A hialuronsavat többnyire állatokból nyerik ki, de szintetikusan állítják elő, így kiküszöbölve az allergiák és fertőzések okozta problémákat.