A szülők és a gyermek közötti gyakori fizikai kontaktus nagyban elősegíti a csecsemő fizikai és mentális fejlődését. Először is, az érintés elősegíti a fejlődést. A születésüktől fogva rendszeresen érintett csecsemők fizikai fejlődése kiemelkedőbb. Más melegvérű lényekhez hasonlóan az emberek is születésüktől fogva velük született igényt éreznek a tapintási ingerekre. Ezen igény kielégítésének elmulasztása növekedési késleltetést és fejlődési hiányosságokat eredményezhet.Amikor a szülők gyakran érintkeznek bőrükkel a csecsemő bőrén, az nemcsak a bőr alatti idegsejtek fejlődését stimulálja, hanem tapintási ingereket is továbbít az agyba, elősegítve annak fejlődését.
Másodszor, az érintés megnyugtatja az érzelmeket.
A szülők gyengéd érintése nemcsak a szeretet kifejezése, hanem egy olyan pillanat is, amikor a csecsemők felismerik szüleiket és megérzik szeretetüket. Az ilyen érintés könnyen elősegíti a gondozók iránti függőség kialakulását, ami megmagyarázza, miért alszanak a csecsemők legmélyebben anyjuk karjaiban. Ha a gyermek szomorú, a szülő megnyugtató simogatása és ölelése gyorsan megnyugtatja.
Lehet, hogy még nem értik pontosan az ilyen érintés hatását. Azonban a figyelmes szülők már észrevették, hogy egy meleg ölelés és gyengéd simogatás gyorsan visszaállíthatja a nyugalmat. Ez csupán az érintés hatásának egyik aspektusa; valójában jelentőségének mélysége meglehetősen nagy.
Harmadszor, az érintés elősegíti a jellem fejlődését.
Azok a gyermekek, akik már kora gyermekkortól kezdve gyakran érintkeznek szüleikkel, nagyobb biztonságérzetet éreznek a családon belül, és nagyobb valószínűséggel alakul ki bennük mások iránti bizalom. Ez a bizalomérzet képezi az alapját a gyermek egészséges személyiségfejlődésének, és elősegíti a pozitív jellemvonások kialakulását. Az ilyen gyermekek gyakran vidám, magabiztos, együttérző és társaságban jól alkalmazkodó felnőttek lesznek.
Végül a fizikai érintés mélyíti a gyermek és a szülő közötti köteléket.
Sok külföldi családban a szülők és a gyermekek gyakran érintkeznek fizikailag – csókot adnak egymásnak, amikor elmennek otthonról vagy lefekvés előtt, és szükség szerint spontán ölelkeznek. Ez a légkör csökkenti a szülők és a gyermekek közötti korlátokat, erősíti érzelmi kötődésüket, és elősegíti a családtagok közötti baráti viszonyt.